Földrajzi és gazdasági adottságok
Szenegál az egyik legiparosodottabb és az egyik legfejlettebb idegenforgalmi infrastruktúrával rendelkező afrikai ország, Nyugat-Afrika negyedik legnagyobb gazdasága. Természeti erőforrásokban gazdag. Fő bevételi forrásai: arany, kőolaj, foszfát és halászat.
A mezőgazdaság adja a GDP 15%-át, a foglalkoztatás 30%-át. Domináns a köles, rizs, cirok, kukorica, gyapot, földimogyoró, cukornád termesztése. Az ipar adja a GDP 24%-át, a foglalkoztatás 14%-át. A szolgáltatási szektor adja a GDP 51%-át, a foglalkoztatás 56%-át.
Makrogazdasági áttekintés
2024. januárjában Szenegál becsült népessége 18,2 millió fő, területe 196,7 ezer km2 (ebből szárazföld 192,5 ezer km2), népsűrűsége 95 fő/km2. 2023-ban termékenységi arányszáma 4,2, a városi lakosság aránya 53%, a medián életkor 18 év (Worldometers.info). 2023-ban HDI rangsora 170 a 191-ből. (hdr.undp.org) 2023-ban a GDP 31,1 milliárd dollár, az egy főre jutó GDP 1,7 ezer dollár, az egy főre jutó GDP PPP 3,6 ezer dollár. (Statista.com) 2023-ban a Transparency International korrupció érzékelési index rangsora 70 a 180-ból. 2023-ban és 2024-ben a Magyar EXIM országkockázati besorolása 5-ös kategória (finanszírozható).
A GDP növekedés 2013-2017 között 2,4%-ről fokozatosan 7,4%-ra gyorsult, 2018-ben 6,2%-ra, 2019-ben 4,6%-ra lassult, 2020-ban 1,3%-ra esett, 2021-ben 6,5%, 2022-ben 4,0% és 2023-ban 4,1% volt, 2024-ben pedig 8,8% várható.
Az államadósság 2017-2023 között fokozatosan emelkedett. 2018-ban 61,5%, 2019-ben 63,6%, 2020-ban 69,1%, 2021-ben 73,3%, 2022-ben 76,6% és 2023-ban 81,0% volt, 2024-ben pedig 72,1% várható.
A költségvetési hiány 2017-2019 között 3,0%-ról 3,9%-ra nőtt, 2020-ban 6,4%-ra ugrott, 2021-ben 6,3%-ra, 2022-ben 6,6%-ra és 2023-ban 5,0%-ra mérséklődött, 2024-ben pedig 3,9% várható.
Az infláció 2015-2019 között 1% körül mozgott, 2020-ban 2,5%-ra, 2021-ben 2,2%-ra nőtt, 2022-ben 9,7%-ra ugrott, 2023-ban 6,1%-ra mérséklődött, 2024-ben pedig 3,3% várható.
(Forrás: statista.com)
Gazdaságpolitika
Az első Sall kormány által 2012-ben elindított Feltörekvő Szenegál Terv (Plan Senegal Emergent, PSE) végrehajtásával jelentősen javult az üzleti környezet és az országos infrastruktúra, a gazdaság dinamikusan (évente átlagosan 6%-7%-kal) növekedett és diverzifikálódott, az agrárfeldolgozóipar fejlődésnek indult. A legtöbb befektetést a kőolajipar vonzotta, ezt követte a bányászat, mezőgazdaság, turizmus, feldolgozóipar és halászat. Befektetőként a kiemelkedő partnere klasszikusan Franciaország, fontos továbbá az USA, az Egyesült Királyság, Kína, Mauritius, Indonézia, Marokkó és Törökország. A kereskedelemben a Guineai-öböl menti országokkal jó kapcsolata van.
A koronavírus járvány idején 2020-ban elindította a 1,7 milliárd dolláros (GDP-jének 6%-a) Force COVID-19 válságkezelő programot. Az ukrán-orosz háború inflációs hatásának enyhítésére 2022 novemberétől az alapélelmiszerekre, közszolgáltatásokra és üzemanyagra ársapkákat vezettek be. A 2022. év fő gazdasági sikerei: az állami bevételek 23%-kal nőttek, elkészült a Dakar-Diass közötti regionális gyorsvasút (TER) első szakasza, a diamniadio-i Abdoulaye Wade Stadion, és a foundiougne-i Nelson Mandela híd. A 2023. év fő eredményei: januárban bejelentették a rendvédelem fejlesztését és 4 ezer új rendőr felvételét, illetve folytatják a határvédelem erősítését; januárban letették a ndayane-i mélyvízi kikötő építésének alapkövét (Dakartól 50 km-re); idén várhatóan megindul a Kayar város mellett felfedezett kőolaj és földgáz, illetve a Sangomar tengeri olajmező kitermelése; egy cseppfolyósított földgázt előállító létesítményt állítanak üzembe; továbbá mezőgazdasági gépbeszerzést, állattenyésztést, autópálya fejlesztést támogató kormányzati programok indulnak.
Külkereskedelem
2021-ben Szenegál külkereskedelmi termékforgalma a 19,6 milliárd dollár, ebből az export 5,3 milliárd dollár és az import 14,3 milliárd dollár, vagyis külkereskedelmi egyenlege 9,1 milliárd dollár hiányt mutatott.
Szenegál négy fő exportterméke 2019-2021 között: arany (16%, 19%, 19%), finomított kőolaj (15%, 12%, 12%), foszforsav (8%, 7%, 9%), fagyasztott halak (7%, 8%, 7%). 2021-ben az export arany fő vevője Svájc (70%), Ausztrália (21%) és az Egyesült Arab Emirátusok (8%); a finomított kőolajé Mali (81%); a foszforsavé India (90%) és Mexikó (9%).
Fő importtermékei 2019-2021 között: finomított kőolaj (16%, 12%, 17%), nyers kőolaj (4%, 4%, 3%), rizs (3%, 4%, 3%). 2021-ben az import finomított kőolaj fő beszállítója Oroszország (40%), Hollandia (17%) és Belgium (17%); a nyers kőolajé Nigéria (99%); a rizsé India (70%).
Fő kereskedelmi partnerei (zárójelben az exportban és importban képviselt arányuk) 2021-ben: Kína (7%-21%), India (10%-6%), Mali (20%-1%), Svájc (15%-1%), Franciaország (1%-8%), Hollandia (2%-5%), Spanyolország (4%-3%), Oroszország (0%-9%). Franciaországgal a gazdasági és kereskedelmi kapcsolat tradicionálisan a napig szoros.
(Forrás: oec.world)
Külkereskedelem Magyarországgal
Szenegál Magyarországnak 2021-ben 109. és 2022-ben 115. kereskedelmi partnere volt. A külkereskedelmünket 2019-2021 között 99%, 2022-ben és a 2023. január-június időszakban 96% arányban a Szenegálba irányuló export adta. A külkereskedelmi termékforgalom 2019-ről 2020-ra 5%-kal nőtt, 2021-re 6%-kal, majd 2022-re 28%-kal csökkent, az export 5%-os növekedése, 6%-os, majd 30%-os csökkenése mellett, illetve az import az 3%-os, 21%-os csökkenése, majd 3-szoros megugrása mellett. A 2019. év 7,8 millió dollár termékforgalma így 2020-ban 8,2 millió dollárra nőtt, 2021-ben 7,7 millió, majd 2022-ben 5,5 millió dollárra csökkent, a 2023. január-június időszakban pedig 3,7 millió dollár volt.
Az elmúlt négy és fél évben Magyarország négy fő exportterméke az illóolaj és rezinoid, illatanyag, testápolási-, fényesítő- és tisztítószer (2019-ben 66%, 2020-ban 57%, 2021-ben 42%, 2022-ben 23% és 2023. január-június időszakban 15% arányban), a szerves vegyi termék (13%, 13%, 9%, 12% és 16%), textilrost és hulladékai (7%, 8%, 10%, 22% és 29%), gyógyszer (2%, 1%, 3%, 5% és 3%). 2022-ben jelentős exporttermék volt a villamos gép, készülék és műszer, m.f.n.t (17%). 2022-ben és 2023. január-június időszakban jelentős exporttermék továbbá a közúti jármű (1%, 1%, 1%, 11%, 40%)
Az elmúlt négy és fél évben Magyarország fő import terméke a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék (2019-ben 95%, 2020-ban 95%, 2021-ben 95% és 2022-ben 96%, 2023. január-június időszakban 100% arányban). 2019-2021 között említésre méltó import termék volt az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés (3%, 3%, 4%, 0% és 0%), illetve 2019-2020 években a villamos gép, készülék és műszer, m.f.n.t (2%, 2%, 0%, 0%)
(Forrás: ksh.hu)
Magyarország Szenegállal való szolgáltatásforgalma nagyságrenddel elmarad a termékforgalmi adatoktól. A szolgáltatásforgalom az elmúlt négy év fél évben évi 330 és 470 ezer dollár között mozgott, 2019-ben 454, 2020-ban 467, 2021-ben 339, 2022-ben 328 és 2023. január-június időszakban 162 ezer dollár volt. 2019-2020 években az export dominált, 2021-től az export-import arány közel fele-fele lett. Az export aránya 2019-ben 87%, 2020-ban 84%, 2021-ben 45%, 2022-ben 52%, 2023 január-június időszakban 43%. (Forrás: ksh.hu)
Utolsó frissítés: 2024. február 7.
Az üzleti környezet Szenegálban
A politikailag stabil környezet, a kedvező földrajzi elhelyezkedés, az erős és tartós gazdasági növekedés következtében Szenegál vonzó lehetőségeket kínál a külföldi befektetők számára. A szenegáli kormány üdvözli a külföldi befektetéseket, és prioritásként kezeli az üzleti környezet javítására irányuló erőfeszítéseket. Szenegál makrogazdasági környezete stabil. A valuta, a nyolc nyugat-afrikai országban használt CFA frank árfolyama az euró árfolyamához kötött. A tőke átutalása viszonylag egyszerű, bár a regionális központi bank a közelmúltban szigorította az offshore bankszámlák projektfinanszírozási ügyletekben való használatára vonatkozó korlátozásokat. A befektetők nehézségként említik a körülményes és kiszámíthatatlan adópolitikát, a bürokratikus akadályokat, a rendezetlen közbeszerzési eljárásokat, az átláthatatlan igazságszolgáltatási rendszert, a finanszírozási fedezethez való nem megfelelő hozzáférést és a rugalmatlan munkaerőpiacot. A magas ingatlan- és energiaárak, valamint az egyes tarifaköltségek ugyancsak nem kedveznek Szenegál versenyképességének. A kormány komoly erőfeszítéseket tesz az említett akadályok felszámolása érdekben.
Szenegál 2012 óta a Feltörekvő Szenegál Terv (Plan Senegal Emergent, röviden PSE) nemzeti fejlesztési programot hajtja végre az infrastruktúra javítása, a gazdasági reformok megvalósítása, a stratégiai ágazatokba történő beruházások növelése és a magánszektor versenyképességének erősítése érdekében. A PSE keretében Szenegál 2014-2019 között évente átlagosan 6,5% gazdasági növekedést ért el, fenntartható pályán. A kiváló légi összeköttetéssel, a modern nemzetközi repülőtérrel, a tervezett kikötőbővítési projektekkel, illetve a földi közlekedés korszerűsítésével Szenegál célja, hogy a régió logisztikai szolgáltató és ipari központjává váljon. A különleges gazdasági övezetek adómentességet és számos kedvezményt kínálnak a befektetőknek, a kezdeményezés eredménye az elmúlt években különösen a feldolgozóiparban megnövekedett külföldi befektetésekben realizálódott.
Számos kormányzatai intézkedés született a befektetői környezet javítása érdekében. Szenegál 2007 óta folyamatosan csökkenti a vállalkozásindításhoz szükséges időt. Bővült a kormányzati szolgáltatásokat nyújtó „egyablakos” rendszer, a szolgáltatás egyre több településen elérhető. Az ingatlantulajdonosok online igényelhetik az építési engedélyeket. 2019 óta online elérhetőek az adózással kapcsolatos tájékoztatások, illetve az egyes fizetési lehetőségek. A szenegáli Állami Információs Ügynökség (Agence de l'informatique de l'état, röviden ADIE) meghirdette a SMART Sénégal tervet a wifi hozzáférés bővítése és a szolgáltatások digitalizálása érdekében. Szenegál helyezése a Világbank Doing Business indexén 2018-ban a 141. helyen szerepelt, az adófizetés és a hiteltájékoztatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése következtében 2020-ban már a 123. helyet foglalta el. A kereskedelmi bírósági rendszer az üzleti jogviták rendezését célozza. Noha számos vállalat továbbra is vesztegetéses ügyekről és átláthatatlanságról számol be, Szenegál a korrupciós mutatók tekintetében a régió országaihoz képest kedvezően teljesít. A 2021-től hatályos energiaszerződés (Millennium Challenge Corporation Power Compact) célja az energiaköltségek csökkentése és az energiaágazat korszerűsítése, a vidéki lakosság elektromos áramhoz való hozzáférésének javítása, a dakari elektromos átviteli hálózat megerősítése és az energiaágazat irányításának javítása.
A felsorolt kormányzati intézkedések ellenére az üzleti környezet továbbra is számos kihívással küzd. Szenegál gazdaságában az informális szektor dominál és a vállalkozásokra súlyos adóterhek nehezednek. Szenegál haladást ért el az adóalap kiszélesítése terén, mégis sok vállalat fogalmaz meg panaszt a projektfejlesztési folyamat késedelmességére és azok bizonytalanságára vonatkozóan.
Történelmi okokból adódóan Szenegál legnagyobb tőkebefektető partnere Franciaország, azonban a kormány a befektetési források tekintetében nagyobb változatosságot kíván elérni. Kiemelt partner az Amerikai Egyesült Államok, Kína, az Egyesült Királyság, Mauritius, Indonézia, Marokkó, Törökország és az Öböl-menti országok. A fejlődő kőolajiparon kívül jelentős befektetéseket vonzott az agrárgazdaság, a bányászat, a turizmus, a feldolgozóipar és a halászat.
A befektetők a szenegáli Befektetésösztönző Ügynökség (röviden APIX) honlapjának felületen tájékozódhatnak az időszerű befektetési lehetőségekről, az egyes ösztönzőiről, illetve eljárásokról. A honlap az alábbi linken érhető el: www.investinsenegal.com
A koronavírus gazdasági hatásai
A koronavírus járvány súlyosan érintette Szenegál gazdaságát. A nagyobb olaj- és gázipari projektek legalább egy éves késéssel számolnak. Noha a gazdaság egészére vonatkozó foglalkoztatási adatok nem megbízhatóak, egyértelmű, hogy a lassulás, valamint a kormány kezdeti szigorú járványmegfékező intézkedései munkahelyek megszűnéséhez vezettek, elsősorban az informális szektorban. Egy 2020 májusában 800 szenegáli vállalkozás körében végzett felmérés szerint 60%-ukat rendkívül nehezen érintette a világjárvány, 40%-uk pedig felfüggesztette működését. A diaszpórából érkező, a GDP 10%-át kitevő átutalások a járvány világgazdaságra gyakorolt hatása miatt jelentősen visszaestek.
A koronavírus válság okozta nehézségek ellenére a szenegáli kormány 2020-ban a régió egyik legambiciózusabb gazdasági ösztönző és szociális segélycsomagját hirdette meg. A „Force COVID-19” program 1,7 milliárd amerikai dollárt – a GDP mintegy 6%-át – forgatta vissza a gazdaságba. A kormány felismerte, hogy a program a költségvetési hiány növekedését fogja eredményezni, és az ECOWAS konvergenciakritériumai szerinti célértékhez közeli 3%-ról egészen 6%-ra fog nőni. Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint Szenegál államadóssága a GDP 65%-áról 68%-ra emelkedett, ami az ECOWAS által meghatározott 70%-os küszöbérték határát súrolta. 2020 júniusában az IMF „mérsékeltnek” minősítette Szenegál adósságválságának kockázatát, és az ország továbbra is versenyképes kamatokon jut hozzá a regionális hitelpiacokhoz.
A szenegáli kormány számos dicséretben részesült költségvetési válaszlépéseiért, ugyanakkor komoly kritikákat kapott a munkaerőpiaci beavatkozása miatt. Sokan egy rendeletet kifogásoltak, amely megtiltotta a munkáltatóknak, hogy a koronavírus válság idején elbocsássák a munkavállalót, illetve hogy csökkentsék a munkavállalók bérét. Az élénkítési kormányzati terv vegyes fogadtatást váltott ki. A kormány sikeresen növelte az egészségügyi rendszer megerősítésére szánt finanszírozást és szociális segélyprogramokat vezetett be, ugyanakkor bennfentes kereskedelemmel és korrupciós vádakkal kellett szembesülnie. A vállalkozásokat segítő és a foglalkoztatást megőrző programok végrehajtása késedelemmel valósultak meg, több vállalkozás hónapokkal a program elindítása után sem kapta meg az ígért támogatásokat és kölcsönöket.
A GDP 61%-át a külkereskedelem teszi ki, Szenegál gazdasága nagymértékben integrálódott a világgazdaságba. A világjárvány gazdasági hatásai, az ellátási láncok megszakadása, a termékhiány és az infláció eredményeként a 2018-as 6,7%-os és a 2019-es 5,3%-os növekedés után 2020-ban a szenegáli reál-GDP 0,7%-kal csökkent. Az infláció a járvány megfékezésére irányuló korlátozó intézkedések és a monetáris politika folyamatos lazítása következtében a 2019-es 0,9%-ról 2020-ban 1,9%-ra emelkedett.
Az exogén tényezők mellett Szenegálnak bizonyos endogén tényezőkkel is szembesülnie kellett. Az önellátásra irányuló erőfeszítések ellenére Szenegál élelmiszer-fogyasztása továbbra is nagymértékben függ az importtól, a zöldségtermesztés mennyisége 2021-ben pedig elmaradt az addig megszokottól. 2021 eleje óta Szenegálban magas infláció tapasztalható, amely a gazdaság nagy részét, de különösen az élelmiszereket érinti. A FAO élelmiszer-indexe 2021 első negyedévében 10,4%-os, a második negyedévben 7,6%-os, a harmadik negyedévben pedig 2,3%-os áremelkedést mért. 2021 harmadik negyedévében az élelmiszerek és alkoholmentes italok fogyasztói árai 7,0%-kal emelkedtek az előző negyedévi enyhe, 0,6%-os emelkedés után. Ez a növekedés a leveles zöldségek (+58,9%), a gyümölcsök vagy gyökérzöldségek (+24,9%), a hal (+24,9%), a gumósok (+15,8%), valamint a marhahús (+7,2%) árának ugrásszerű növekedésével magyarázható. 2021 első kilenc hónapjában a lakáscélú újlakásépítés költségei 7,1%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ami a bérleti díjakat illeti, 2014 óta Dakarban az árak 150-200%-os emelkedést mutatnak. Hasonlóképpen a víz és a villany ára is meredeken emelkedik.
A pandémia a szenegáli iparágakra is súlyos hatást gyakorolt az importált alapanyagok növekvő költségei, a rendelkezésre állás és a megnövekedett szállítási idő miatt. Mindez a termékek költségére és az export versenyképességére is hatott. A hal exporthoz kapcsolódó polisztirol konzervdobozok gyártása például megháromszorozódott, szállítási ideje 1 hónapról 8 hónapra nőtt, a termék ára pedig 85%-kal emelkedett.
A kormány 2021. augusztus 31-én újabb intézkedéseket fogadott el (pl. felfüggesztette a cukor importadóját, az importált olaj adóját 10%-ról 5%-ra csökkentése, a tejre kivetett vámokat felfüggesztette, a rizsre és a búzalisztre 0%-os áfát vetett ki), illetve rögzítette bizonyos termékek árát (pl. a pálmaolaj, kristálycukor, bagett, butángáz). A kormány az intézkedések végrehajtását is figyelemmel kísérte és számos olyan kereskedőt megbírságolt, aki a megszabott áraktól eltért. Egyes gazdasági szereplők azonban úgy vélik, hogy ezek az ellenőrzési műveletek csupán kommunikációs célokat szolgáltak és valódi hatásuk elmaradt.
Utolsó frissítés: 2023. január 7.
