Ghána - Külgazdasági információk

Földrajzi és gazdasági adottságok

A Ghánai Köztársaság területe a Guineai-öböl partján, Nyugat-Afrikában található. Nyugaton Elefántcsontpart, északon Burkina Faso, keleten Togo és délen 560 km-es partszakasszal az Atlanti-óceán határolja. Területének nagy része dombság, átlagos tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 150 métert. Az ország területének többsége a Volta folyó vízgyűjtő területéhez tartozik. Legmagasabb pontja a 885 méter magas Afadja-hegy, amely a togói határ közelében fekszik. Éghajlata trópusi. Északi régióit ritkábban lakják, ezek szárazabb, szavannával borított területek. Déli régiói sűrűn lakottak, itt a földművelés és a kereskedelem biztosítja a fő megélhetést. Délen találhatóak az ország – még megmaradt – esőerdői.

Az ország természeti erőforrásokban gazdag, bevételeinek legfőbb forrása az arany, a kőolaj és a kakaó exportja, valamint a külföldön dolgozó ghánaiak hazautalásai. Az elmúlt években az aranykitermelésben Afrika első-második helyét foglalta el (Dél-Afrikával versengve), világviszonylatban pedig az 5-11. helyezett. Elefántcsontpart után a világ második legnagyobb kakaó termelője, a világtermelés kb. 20%-t adja. A kőolaj- és földgáz szektor 2010 óta újabb és újabb mezők feltárásával a gazdasági növekedés fontos motorja. Jelentős a bauxit-, a gyémánt- és a mangán bányászata, illetve készlete. A feldolgozóipar hiánya miatt a gazdaságban erősen érezteti hatását a kakaó-, arany- és kőolaj világpiaci áringadozása. A 1-5 hektáros kisgazdálkodók által dominált mezőgazdasági termelés folyamatosan nő, de a termelékenység alacsony. Az agrárfeldolgozó szektor fokozatosan fejlődik. Az országban dinamikusan terjed és fejlődik a telekommunikációs és az információs technológia alkalmazása. A társadalom közép- és felsőosztályának erősödése folyamatosan növekvő belső keresletet biztosít.

Fővárosa az óceán partján elterülő Accra, amelynek lakossága 2023-ban 2,6 millió fő, elővárosaival együtt 3,5 millió fő, népessége 2019-ben 1,6%-kal, míg 2022-ben már 2,1%-kal növekedett. Az ország második legnépesebb városa, a legnagyobb történelmi múlttal rendelkező Kumasi kb. 2,0 millió fővel, elővárosaival együtt kb. 3,8 millió fővel, népessége 2018-ban 4,4%-kal, míg 2022-ben már csak 3,8%-kal nőtt. A harmadik legnagyobb város az észak-ghánai Tamale 0,8 milliós népességgel, lassuló ütemű, de az országban a leggyorsabb népességnövekedéssel, 2019-ben 4,9%-kal, 2022-ben 4,1%-kal nőtt. A negyedik legnagyobb város az óceánparti kikötőváros, Sekondi-Takoradi 2022-ben 1,1 millió lakossal, 2019-ben 5,1% és 2022-ben 4,2%-os növekedéssel. Accra keleti szomszédságában található Tema, amely az ország legnagyobb kikötő és ipari városa (népessége 2022-ben kb. 161 ezer fő) (Forrás: Macrotredns.net)

 

Makrogazdasági áttekintés

2023 októberében Ghána becsült népessége 34,1 millió fő, területe 238,5 ezer km2, népsűrűsége 150 fő/km2, termékenységi arányszáma 3,5, a városi lakosság aránya 57%, a medián életkor 21 év. (Worldometers.info) 2022-ben HDI rangsora 133 a 191-ből. (hdr.undp.org) A napi 1,9 dollárnál kevesebből élők arányát mutató becsült szegénységi rátája 11%. 2022-ben a GDP 73 milliárd dollár, az egy főre jutó GDP 2,3 ezer dollár, az egy főre jutó GDP PPP 6,8 ezer dollár. (Statista.com) 2022-ben a Transparency International korrupció érzékelési index rangsora 72 a 180-ból.  2023-ban a Magyar EXIM Bank országkockázati besorolása 7-es kategória (a 2022-ben történt leminősítés óta), vagyis nem finanszírozható.

 

A GDP növekedés a 2018-ban 6,2%, 2019-ben 6,5% volt, 2020-ban 0,5%-ra zuhant, 2021-ben 5,1%, 2022-ben 3,1% volt, 2023-ra 1,1% várható.

Az államháztartási stabilitást a koronavírus járvány első két évében még sikerült megőrizni, ugyanakkor a külföldi eladósodottsága jelentősen nőtt. Ghána GDP arányos nettó államadóssága 2013 és 2021 között megduplázódott, 2020-ban 72,3%-ra, 2021-ben 79,2%-ra nőtt, 2022-ben 92,4%-ra ugrott, 2023-ban 84,9% várható. Államadósságának csak közel fele denominált a ghánai fizetőeszközben (cedi).

A költségvetési hiánya míg 2018-2019-ben 7% körül volt, 2020-ban 17,4%-ra ugrott, 2021-ben 12,0%-ra mérséklődött, 2022-ben 11,2%-ra nőtt, 2023-ban pedig 4,6% várható. A bankszektorban 2020-2023 között tovább emelkedett a nem teljesítő hitelek állománya. Az adósságszolgálati költségek szintje igen magas az alacsony kormányzati bevételek miatt, 2022-ben – hasonlóan az elmúlt évekhez – Ghána GDP arányos adóbevétele ugyanis csupán 15%; az államadósság az államháztartás bevételeinek közel 5,5-szeresét tette ki, a kamatköltség pedig a bevétel kb. 40%-át.

A fogyasztói árindex alapú infláció korábban csökkenő pályán volt, a 2019. évi 7,1%-os mélypont után 2020-ban 9,9%-ra, 2021-ben 10,0%-ra nőtt, 2022-ben 31,9%-ra ugrott, 2023-ban pedig 45,4% várható.

A ghánai fizetőeszköz, a cedi (GHS) éves átlagos árfolyama 2020-ban 5,6, 2021-ben 5,9 és 2022-ben 6,4 cedi/dollár; 2023. január-október időszakban pedig 11,6 cedi/dollár volt. 2000 óta a cedi a dollárhoz képest fokozatosan leértékelődik. 2022-ben a leértékelődés éves szinten 53%-ra ugrott.

A Bank of Ghana központi bank 2022 során hatszor emelt alapkamatot, a januárban még csak 14,5%-os alapkamat november végén már 27%-ra emelkedett. A 2023. január 30-i döntésével 28%-ra, majd márciusban 29,5%-ra növelte az alapkamatot. 2023 októberében változatlanul 29,5%.

(Forrás: Statista.com)

 

Gazdaságpolitika

A Nana Akufo-Addo elnök és az Új Patrióta Párt (New Patriotic Patry, NPP) kormánya 2017 januárjától 2021-ig töltötte első ciklusát. A kormányprogram prioritásai a következők voltak: „Egy körzet, egy gyár” (One District One Factory, 1D1F) iparfejlesztési, „Egy falu, egy gát” (One Village One Dam, 1V1D) vidékfejlesztési program; adóreform, oktatásfejlesztés, kkv-k támogatása, energiareform (elektromos hálózat fejlesztés, megújuló energia bevonása, atomerőmű létesítés előkészítése), „Planting for Food and Jobs” (PFJ) vidéki munkahelyteremtő, „Modernizing Agriculture in Ghana” (MAG) mezőgazdaságot modernizáló program. A kormány elismerésre méltó sikert ért el a PFJ és MAG keretében a mezőgazdasági munkahelyteremtésben, továbbá a 2017 szeptemberétől bevezetett ingyenes középfokú oktatással, és a nemzeti egészségbiztosítási rendszer kibővítésével. A 1D1F, 1V1D programok és az adóreformok eredményessége jelentősen elmaradt a kormányzati ígéretektől. Az elnök sikeresen elkezdte a ghánai diaszpórák bevonását az ország gazdasági növekedésébe, ebben jelentős sikert ért el 2019-ben a "Year of Return" kampány. A kormányprogramot már 2015-tól egy 0,9 milliárd dolláros 3 éves IMF ECF program segítette. 2020 áprilisban az IMF 1 milliárd dollár IMF ECF segítséget nyújtott a koronavírus járvány miatt a gazdaság stabilizálásra. A koronavírus járvány miatt 2020-2021-ben a ghánai olaj- és turisztikai ágazat, illetve az arany és a kakaó export visszaesésének jelentős negatív nemzetgazdasági és költségvetési hatása volt. A kormány a gazdasági és társadalmi stabilizáció, illetve a közelgő választások miatti teljesítménykényszer miatt 2020 áprilisától jelentősen lazított költségvetési politikáján. A kormány a koronavírus járvány miatti válság kezelésére 2020. áprilistól szociális támogatási programot, majd novembertől Covid-19 Alleviation and Revitalization of Enterprises Support (CARES) néven egy három évre szóló 100 milliárd cedis, vagyis közel 18 milliárd dolláros gazdasági támogatási programot indított, amely a gazdaság újraindítására, átalakításának folytatására, munkahelyteremtésre, a feldolgozóipar fejlesztésére és a gazdasági diverzifikációra koncentrált.

Nana Akufo-Addo elnök és az általa vezetett NPP a 2020. december 7-i választásokon újra győzött, és 2021 januárjában megkezdhette második négyéves ciklusát. A kormány átfogó középtávú makrogazdasági célkitűzései a következők voltak: a) a makrogazdasági stabilitás visszaállítása és fenntartása koncentrálva az adósságkezelés fenntarthatóságára; b) a gazdaság újraindítása és átalakítása a CARES program végrehajtásával; c) a pénzügyi szektor robosztus fejlesztése; d) az üzleti környezet javításának folytatása a hazai vállalkozói szellem ösztönzése, a hazai vállalkozások segítése és az FDI vonzás érdekében; e) strukturális reformok végrehajtása az állami bevételek növelése (elsősorban az adózói kör szélesítése és az adóbeszedés hatékonyágának növelése által) és a kiadások racionalizálása érdekében. A kormány 2021 elején költségvetési konszolidációt és adóreformokat hajtott végre, amely érdemi bevétel növekedést eredményezett. 2021 márciusában – elsőként – COVID Eurobond néven eurókötvényt bocsátott ki 3 milliárd dollár értékben. 2021 augusztusában 1 milliárd dollár IMF ECF segítséget vett igénybe.

A 2010-es években Ghána rendkívül vonzó befektetési célponttá vált. A Világbank adatai szerint a külföldi működő tőke (FDI) beáramlása Ghánába 2011-2019-ig átlagosan évi 3,22 milliárd dollár, 2020-ban 2,65 milliárd dollár volt, ez utóbbival Nyugat-Afrikában az első helyen állt. Az elmúlt évtizedben Kína vált a ghánai kormány gazdasági diverzifikációs programjának fő hitelezőjévé, befolyása folyamatosan nő, de továbbra is fontos az amerikai, a német, a dél-afrikai és a brazil befektetői jelenlét. Az elmúlt években az EU-tagállamokból érkező FDI is jelentősen növekszik; Ghána az EU-tagállamok Afrikába irányuló beruházásainak első öt célországa között szerepel. Az olaj- és gázipar az ország gazdasági növekedésének fő motorjává és a külföldi befektetők vonzerejévé vált azóta, hogy 2010-ben Ghána tengerpartjainál először jelentős mélytengeri olaj- és gázmezőn kezdtek kitermelést. Accrában a Google 2019-ben nyitotta meg első afrikai mesterséges intelligencia központját, a Twitter pedig 2021-ben első afrikai irodáját. A Nissan, Sinotruck és Katanka, illetve 2021-ben a Volkswagen és Toyota, 2022-ben pedig a Hyundai és a Kia létesített jármű-összeszerelő üzemet Ghánában. A Meridian Port Services 2017-ben megkezdte az ország legforgalmasabb tengeri kikötőjének, a Temai Kikötőnek az 1,5 milliárd dolláros bővítési projektjét, amelynek célja az évi konténerkapacitás megnégyszerezése, vagyis 3,7 millió TEU-ra emelése, így Nyugat-Afrika csomópontjává tétele.

Ghána gazdasága 2022-ben teljes makrogazdasági válságba került a már meglévő egyensúlyhiányok és külső sokkok miatt. A nagy finanszírozási igények és a szigorodó finanszírozási feltételek súlyosbították az adósságfenntarthatósági aggodalmakat, elzárva Ghánát a nemzetközi piactól. A nagy tőkekiáramlás a fejlett gazdaságok monetáris politikai szigorításával együtt jelentős nyomást gyakorolt az árfolyamra, a költségvetési hiány monetáris finanszírozásával együtt, ami magas inflációt eredményez. Ezek a fejlemények megszakították a gazdaság koronavírus járvány utáni fellendülését, a GDP növekedése a 2021-es 5,1%-ról 2022-re 3,1%-ra esett vissza. A 2022-es költségvetési hiány továbbra is magas maradt (2022-ben 11,2%). Az államadósság a 2021-es 79,2%-ról 2022-re a GDP 92,4%-ra ugrott, mivel az adósságszolgálat bevételarányos aránya elérte a 117,6%-ot.

Ghána 1966 óta IMF ECF programokat vesz igénybe, a jelenlegi kormány a “Ghana beyond aid” jelszóval összhangban az utolsó IMF ECF lezárása által 2021-2022-ben függetlenedni akart az IMF-től. A gazdasági és pénzügyi egyensúlyi problémák miatt a Világbank a 2022. januári jelentésében kifejezte aggodalmát, majd ugyanebben a hónapban a Fitch B-ről B negatív-ra minősítette az ország IDR-jét. Ezt februárban követte a Moody’s adósságbesorolási leminősítése B3-ról Caa1-re. 2022 elejétől Ghána az államadósság kockázat jelentős emelkedésével szembesült, amelyet az ukrajnai háború inflációs hatása is fokozott. A kormány 2022 első felében még aktívan kommunikálta, hogy nincs szüksége az IMF-re, majd 2022 júliusában végül az IMF segítségét kérte. A kormány és az IMF szeptemberben megkezdte a tárgyalásokat, és december 13-án szakértői szintű megállapodást kötöttek egy hároméves, 3 milliárd dolláros IMF ECF gazdasági mentőcsomagról, amelyet az IMF Igazgatótanács 2023. május 17-én hagyott jóvá. A kormány az IMF feltételeinek teljesítése érdekében 2022. december és 2023. február között államadósság átütemezést hajtott végre, továbbá adóemeléseket (pl. az általános ÁFA 12,5%-ról 15%-ra növelése), kiadáscsökkentéseket (pl. a közszféra dolgozóinak 30%-os bércsökkentése), és hazai fizetőeszköz stabilizáló intézkedéseket hozott (pl. a finomított kőolajtermékekért átmenetileg nem dollárral, hanem arannyal fizettek az állami vállalatok). Az IMF részéről felmerült javaslatként a ghánai általános és középiskola ingyenességének eltörlése, amit a ghánai fél határozottan elutasított, ugyanis az elmúlt években a kormány politikájának ez volt a legnépszerűbb intézkedése.

2023 első felében a GDP növekedése 3,2%-ra emelkedett a szolgáltatások (6,3%) és a mezőgazdaság (6,2%) erőteljes növekedésének köszönhetően. Ezzel szemben az ipari szektor 2,2%-kal zsugorodott, mivel a bányászat és a kőfejtés kivételével az összes ipari alágazat (kőolaj-földgáz, feldolgozóipar, víz- és csatornaszolgáltatás, építőipar) zsugorodott. Az élelmiszerárak által vezérelt infláció 2023 augusztusában továbbra is megemelkedett, 40%-ra rúgott. A ghánai háztartásokat a magas infláció és a lassuló gazdasági növekedés jelentősen megterheli.

Az IMF 2023. októberi jelentése szerint az eddigi kormányzati reformok meghozták az eredményeket, ugyanis a gazdasági stabilizáció jelei már mutatkoznak, a 2023-as növekedés rugalmasabbnak bizonyult az eredetileg tervezettnél, az infláció csökkent, a költségvetési és külső pozíciók javultak, az árfolyam stabilizálódott, bővültek a kormány szociális védelmi programjai, nőttek a kormányzati bevételek, nőtt a nem olajbevételek aránya, hatékonyabban működik az állami szféra, illetve nőtt az átláthatóság.

2023 októberében az IMF és a ghánai kormány a gazdaságpolitikáról és a reformokról szóló szakértői szintű megállapodásra jutott, ami a feltétele annak, hogy lezárják a három éves IMF ECF program első szakaszának felülvizsgálatát. Következő lépésként az országnak – összhangban a 2023 májusi, finanszírozási biztosítékot nyújtó IMF megállapodás előírásaival – még további hivatalos hitelezőket kell találnia, ez által lehetséges megállapodásra jutni az adósságkezelésről, majd az IMF Igazgatótanács jóváhagyását követően férhet hozzá Ghána az IMF program első, 600 millió dollár összegű részletéhez.

A kormánynak politikailag részben arcvesztés, hogy az IMF-től való függetlenedés, így a “Ghana beyond aid” politika sikertelen volt, az agrár-élelmiszeripari és üzemanyag áremelkedések, a történelmi csúcsot döntő infláció és a cedi leértékelődése, a régióban fenyegető terrorveszély miatt a társadalom egyre feszültebbé vált.

Az Egy Körzet Egy Gyár (One District One Factory, 1D1F) iparfejlesztési program keretében 2017 január és 2023 november között 126 iparfejlesztési projekt fejeződött be sikeresen, és további 174 projekt van folyamatban. A program azt a célt tűzte ki, hogy lehetőség szerint Ghána mind a 261 körzetében (district) legyen ipari létesítmény, és körzetenként 6 ezer új munkahely jöjjön létre. Az agrárfeldolgozás, a ruha és textil, a gyógyszer, a gyártási komponens, a papír, a papírtermék és csomagolóanyag gyártás a priorizált területek. A 1D1F második fázisában (2023-től) a kormány jobban koncentrál az értéklánc szemléletre, az értékesítés segítésére, a pénzügyi támogatásra és a humán szakképzés fejlesztésre.

Az „Ültetés az élelemért és munkahelyért” (Planting For Food and Jobs, PFJ) vidéki munkahelyteremtő program első fázisában 2017-2022 között jelentős volt a siker a műtrágya, a nemesített vetőmag bevezetése, és a jó agronómiai gyakorlatok átvétele területén. Az öntözési rendszerek fejlesztésében mérsékelt eredményeket sikerült elérni, ezzel fejlesztve a kritikus rizs, hagyma és paradicsom termelését. A rizstermelés a 2016-ról 2022-re 0,67 millióról 1,19 millió tonnára nőtt. A PFJ program 2023-2027 időszakra szóló második fázisa egy kedvezményes hitelmegállapodási rendszer (Input Credit System) segítségével, az eddiginél strukturáltabb piaci kapcsolati rendszer kialakításával, az értékláncra koncentrálva kíván segíteni a farmerek finanszírozási és értékesítési kockázatain. A – jellemzően 0,5-2 hektáros – kisgazdálkodók külön-külön támogatásáról a hangsúly áttevődik az integrátorokra, illetve a közepes gazdálkodókra. A program egyik fő célkitűzése az önellátás elérése a következő tíz agrárterméknél: zöldségek (paradicsom, hagyma, paprika), gabona (rizs, kukorica, szója, cirok), főzőbanán, manióka, jam és baromfi. A baromfi esetében a brojler tenyésztésén és feldolgozásán lesz a hangsúly.

Az „Ültetés az exportért és vidékfejlesztésért” (Planting for Export and Rural Development, PERD) program öt fakultúra (kesu, mangó, kókuszdió, gumi, olajpálma) fejlesztésére koncentrál.

A nyugat-afrikai régióban az elmúlt 8-10 évben a terrorizmus veszélye északról délre fokozatosan terjedt, és elérte Ghána határait is. 2022-ben már a szomszédos Togóban és Burkina Faso ghánai határhoz közeli részén is történt terrorcselekmény, amire a ghánai kormány a határvédelem megerősítésével reagált.

2023 májusában átadták a dél-ghánai Cape Coast mellett található Elminai halászkikötőt, amelynek építése 2020 augusztusában kezdődött. A kikötőnek nagy szerepe van Elmina halászati, sókereskedelmi, turisztikai és kulturális életének fellendítésében.

2023 áprilisában adták át Ghána első vakcinagyárát (DEK Vaccines Ltd.) az Accra melletti Madina városban. Szenegál után ez a második vakcinagyár Nyugat-Afrikában. Az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) 5 millió euróval járult hozzá a gyár megépítéséhez.

 

Gazdasági előrejelzés

A Világbank 2023. októberi előrejelzése szerint Ghána gazdasági növekedése 2023-ban várhatóan tovább lassul 1,5%-ra, vagy akár 1,1%-ra, 2024-ben pedig 2,8%-os visszafogott marad, mielőtt visszatérne a potenciáljához. A szigorú fiskális és monetáris politika, a magas infláció, a kamatlábak és a makrogazdasági bizonytalanságok alacsonyan tartják a magánfogyasztást és a beruházásokat. Ez visszafogott, nem kitermelő jellegű növekedést fog eredményezni, de az ásványi nyersanyagok növekedése középtávon várhatóan erőteljes lesz az új aranybányáknak és a kisüzemi bányászat fellendülésének köszönhetően. A kilátásokat veszélyeztető kockázatok közé tartozik a pénzügyi szektor sokkja, az energia- és a kakaóágazat függő kötelezettségei, a belpolitikai feszültségek, a külső adósság átstrukturálásának késése, a nyersanyagár sokkok, valamint a fejlett gazdaságokban várható monetáris politikai szigorítás. (Worldbank Country Overview 2023. október 4., www.worldbank.org)

 

Külkereskedelem

Ghána legjelentősebb kereskedelmi partnere jelenleg Kína. Klasszikus partnerei még az Egyesült Királyság, Hollandia és Franciaország. Ha az EU országokat együtt vesszük, akkor az EU Ghána legnagyobb kereskedelmi partnere, kb. 30%-os aránnyal. A klasszikus árukereskedelemben a libanoni és indiai üzletembereknek dominálnak, de kiemelkedő a német, amerikai, dél-afrikai kereskedelmi jelenlét is.

2021-ben Ghána a külkereskedelmi termékforgalma 34,3 milliárd dollár, ebből az export 14,1 milliárd dollár és az import 20,2 milliárd dollár, vagyis 6,1 milliárd dollár hiányt mutatott. 2020-ban a külkereskedelmi szolgáltatásforgalom 22,6 milliárd dollár, ebből az export 9,4 milliárd dollár és az import 13,2 milliárd dollár, vagyis 3,8 milliárd dollár hiányt mutatott.

Ghána két fő exportterméke 2019-2022 között az arany (2019-ben 49%, 2020-ban 44%, 2021-ben 38%) és a nyers kőolaj (21%, 20%, 25%). Jelentős exporttermékek még a kakaóbab (7%, 10%, 11%), a kakaóvaj (4%, 5%, 6%), a diófélék (2%, 3%, 3%) és a mangánérc (3% 2%, 2%).

Az export arany fő vevői 2019-2021 között Svájc (44%,50%, 45%), Egyesült Arab Emírségek (16%, 27%, 32%) és India (27%, 14%, 18%). A nyers kőolajé az USA (12%, 13%, 33%), Kína (44%, 46%, 25%) és Dél-Afrika (14%, 19%, 15%). A kakaóbabé Hollandia (20%, 14%, 15%), USA (11%, 11%, 9%) és Malajzia (9%, 9%, 14%).

Ghána öt fő importterméke 2019-2021 között a finomított kőolaj (3%, 4%, 5%), rizs (2%, 2%, 3%), személygépkocsi (3%, 3%, 3%), teherautó (2%, 2%, 2%), baromfi hús (1%, 2%, 2%) és a bevont hengerelt vastermék (1%, 2%, 2%).

Az import finomított kőolaj fő beszállítói 2019-2021 között Hollandia (13%, 48%, 43%), Malajzia (0%, 6%, 23%), Egyesült Arab Emírségek (13%, 8%, 6%), Spanyolország (27%, 8%, 0%); a rizsé Vietnám (70%, 71%, 71%); a személygépkocsiké az USA (30%, 43%, 39%) és az Egyesült Arab Emirátusok (14%, 16%, 22%), a teherautóké Kína (22%, 22%, 31%) és az USA (5%, 18%, 8%) és Dél-Afrika (19%, 17%, 10%); a baromfihúsé Hollandia (40%, 34%, 23%), az USA (27%, 22%, 23%) és Lengyelország (11%, 21%, 21%); a bevont hengerelt vasterméké Kína (80%, 85%, 91%).

Fő kereskedelmi partnerei (zárójelben az export és import értékében képviselt arányuk) 2021-ben: Kína (9%-40%), Svájc (17%-1%), Egyesült Arab Emírségek (12%-4%), India (11%-5%), USA (11%-5%), Hollandia (5%-5%), Dél-Afrika (4%-2%).

2021-ben az említett fő kereskedelmi partnerei számos különféle feldolgozott terméket exportáltak Ghánába. Kína 70%-ban nyers olajat és 20%-ban mangán ércet importált Ghánából. Svájc 96%-ban aranyat importált. Az Egyesült Arab Emírségek 98%-ban aranyat importált és 17%-ban személygépkocsit exportált. India 64%-ban aranyat, 16%-ban nyers kőolajat és 11%-ban dióféléket importált. Hollandia 78%-ban kakaótermékeket importált, 41%-ban finomított kőolajat és 10%-ban baromfi húst exportált. Dél-Afrika 96%-ban nyers kőolajat importált és 12%-ban teherautókat exportált.

(Forrás: oec.world)

Az Európai Unió és Ghána közötti kereskedelmet a 2016. december 15. óta ideiglenesen alkalmazott EU- Ghána Gazdasági Partnerségi Megállapodás (Economic Partnership Agreement – EPA) szabályozza. Az egyezmény egy fejlesztésközpontú kereskedelmi megállapodás, amely aszimmetrikus piacra jutást biztosít Ghána számára. A ghánai termékek a hatálybalépést követően azonnal kvóta- és vámmentes uniós piacrajutási lehetőséget kaptak, az EU viszont fokozatosan csökkenő vámok mellett exportálhat Ghánába. A vámliberalizációt Ghána 2020-ban kezdte meg, és 2029-ig az EU-ból származó importjának 78%-át vámmentessé teszi. Ez új kereskedelmi lehetőségeket nyithat az uniós gazdasági szereplőknek. Egyes érzékeny vámsorok (mezőgazdasági és feldolgozott termékek[1]) esetében azonban Ghána mentesül a liberalizáció alól. Az EU-Ghána EPA-t a jövőben várhatóan felváltja majd egy új, regionális EPA, aminek a tárgyalása 2014-ben zárult le az EU és 16 nyugat-afrikai ország[2] között. Az új megállapodást már minden EU-tagállam és Nigéria[3] kivételével minden afrikai partnerország aláírta. Magyarország támogatja a regionális EPA mihamarabbi hatálybalépését.

Az EU és Ghána kereskedelme jelentős volument képvisel: Az afrikai országból származó, évi kb. 2 milliárd euró értékű import nagy része mezőgazdasági termék (főleg kakaó és készítményei) és kőolaj. Az uniós export szintén 2-3 milliárd euró között mozgott az utóbbi 4 évben, de összetételében vegyesen jelentek meg az élelmiszerek, ásványi termékek, vegyipari és gépipari cikkek.

Külkereskedelem Magyarországgal

Ghána 2021. és 2022. években egyaránt Magyarország 97. kereskedelmi partnere volt, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben enyhén csökkent, 2021-ben 0,006% és 2022-ben 0,005%). Exportunkban 0,01%-os súllyal 2021-ben 92., 2022-ben a 93. helyet foglalta el, míg az importunkban 2021-ben 0,0002%-os részaránnyal a 122., 2022-ben pedig 0,0007%-os részaránnyal már a 101. helyen volt.

2019-2022 között a külkereskedelmi termékforgalmunk a 2019. évi 10,8 millió USD-ről, 2020-ban 14,4 millió USD-re, 2021-ben 16,5 millió USD-re, majd 2022-ben 16,6 millió USD-re nőtt. A termékkülkereskedelmünk szinte kizárólag export volt (2019-ben 94%, 2020-ban 96%, 2021-ben 99%, 2022-ben 92% arányban). A külkereskedelmi termékforgalom 2020-ban 34%-kal, 2021-ben 14%-kal, 2022-ben 1%-kal nőtt, az export 37%-os, majd 18%-os növekedése, végül 5%-os csökkenése, az import 16%-os, majd 57%-os csökkenése, végül 381%-os megugrása mellett.

Magyarország termékkülkereskedelmi egyenlege az elmúlt négy évben 2019-ben 9,4 millió USD, 2020-ban 13,2 millió USD, 2021-ben 15,9 millió USD és 2022-ben 14,2 millió USD volt, ami az egyenlegben 2020-ban 41%-os, majd 2021-ben 21%-os javulást, 2022-ben pedig 11%-os romlást jelent.

Az elmúlt négy és fél évben Magyarország négy fő exportterméke a textilrost és hulladékai (2019-ben 17%, 2020-ban 13%, 2021-ben 12%, 2022-ben 9%, 2023. január-június időszakban 13% arányban), szerves vegyi termék (11%, 9%, 9%, 9% és 19%), vegyi anyag és vegyi termék (1%, 27%, 23%, 11% és 7%), az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés (42%, 15%, 14%, 27% és 13%). Jelentős exporttermékek még az általános rendeltetésű ipari gép és berendezés és géprész (1%, 14%, 6%, 18% és 5%), különféle feldolgozott termék, (10%, 7%, 7%, 7% és 24%). Említésre méltó továbbá a gyógyszer (0%, 0%, 17%, 9%, 0%).

Az elmúlt négy és fél évben Magyarország három fő importterméke a hal, rák, puhatestű állat és ezekből készítmény (2019-ben 28%, 2020-ban 48%, 2021-ben 44%, 2022-ben 10% és 2023. január-június időszakban 0% arányban), a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék (57%, 23%, 47%, 2% és 2%), a nyers-, szintetikus és regenerált gumi (0%, 14%, 0%, 84% és 97%). Az elmúlt két évben szembetűnő a gumi import megugrása.

(Forrás: ksh.hu)

Magyarország Ghánával való szolgáltatásforgalma nagyságrenddel elmarad a termékforgalmi adatoktól. A 2019-2022 közötti négy évben a külkereskedelmi szolgáltatásforgalmunk 2019-ben 1,7 millió USD-ről 2020-ban 1,2 millió USD-re, 2021-ben pedig 0,6 millió USD-re csökkent, majd 2022-ben 0,9 millió USD-re emelkedett. A szolgáltatásforgalomban az exportunk 2019-ben 35%, 2020-ban 20%, 2021-ben 41%-os és 2022-ben 50% arányt képviselt, vagyis megállapítható, hogy míg a termékforgalmunk szinte kizárólag export, addig a szolgáltatásforgalmunkban az export és import arány egyaránt jelentős.

Magyarország szolgáltatásforgalmi egyenlege 2019-ben -0,5 millió USD, 2020-ban -0,7 millió USD, 2021-ben -0,1 millió USD, 2022-ben pedig +7 ezer USD volt.

 

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság 2020-ban Ghána GDP-jének 20%-át, az exportbevételek 30%-át adta, a munkaerő 33%-át foglalkoztatta és a feldolgozóipar fő inputforrása.  A mezőgazdasági ágazat éves növekedése 2016-től 2019-ig 2,9%, 6,1%, 4,8% és 6,9%. A gazdálkodók 80%-a – jellemzően a hagyományos termelési módot alkalmazó – kisgazdálkodó, a becsült átlagos birtokméret 2018-ban 0,4 hektár. Az informális gazdaság aránya nagy (kb. 85%). Ghána fő mezőgazdasági termékei a kakaó (bab), jam (jamsz, yam), manikóka (kasszáva, cassava), főzőbanán (plantain), kukorica, földimogyoró, táró (cocoyam), rizs, olajpálma, paradicsom, paprika, narancs, hagyma, cirok és ananász. Az előbbi termékek jelentős exportja ellenére Ghána a mezőgazdasági termékek nettó importőre, főként fogyasztásra kész árucikkeket, rizst, búzát, cukrot és baromfit importál. A kistermelők termelése jelentősen nőtt az elmúlt években, de továbbra is alacsony termelékenységük, amelynek okai az értékesítési hálózat és a szállítási infrastruktúra fejletlensége, a gazdálkodók elöregedése, a szakértelemmel rendelkező gazdálkodók hiánya és a finanszírozási nehézségek.

 

Energiaszektor

2021-ben Ghána teljes energiatermelési kapacitása 5,0 GW, ezen belül a villamosáramé 4,1 GW, ennek 61%-át az olaj- és gáztüzelésű hőerőművek, 38%-át a Volta folyó vízerőművei és 1,0%-át naperőművek adják. Az ország villamosenergia-termelése korábban jelentős részben az Akosombo vízerőműre támaszkodott. Az 1980-as évektől a csökkenő csapadékmennyiség miatt az energiapolitika módosult és annak fókusza elmozdult a kőolaj- és földgáztüzelésű erőművek irányába. 2000-ben még a vízerőművek adták a villamos energiatermelés 60%-át.

Az Accrától 100 km-re található Akosombo duzzasztógát által létrehozott 520 km hosszú, az ország területének 3,6%-át kitevő Volta-tó a Föld legnagyobb mesterséges tava. Az országnak három vízierőműve van: az Akosombo adja a vízienergia 65%-át, a Bui a 25%-át és a Kpong a 10%-át.

Az urbanizáció és a népesség növekedése miatt a belföldi energiafogyasztás jelentősen, évi 10-15%-kal nő. A 2021-ben a lakosság villamosenergia-hozzáférési aránya 86% – városban 91% és vidéken 50% –, ami jelentősen magasabb, mint a 47%-os szubszaharai átlag, Ghána ezzel 6. helyen áll Fekete-Afrikában. A 100%-os lefedettséget 2025-re tervezik elérni.

Egy évtizeddel ezelőtt a fő kihívás még az áramtermelő kapacitások hiánya volt, ma már jelentős többletkapacitás van ugyan, de az elosztásnál komoly hatékonyság problémák és veszteségek jellemzőek. Ghána jelenleg áramexportőr Togo, Benin és Burkina Faso irányába. A lefedettség dinamikus növekedés ellenére a ghánai energiaár Nyugat-Afrikában magasnak számít, illetve gyakori az áramkimaradás és -ingadozás. Az ország legnagyobb villamosenergia szolgáltatója az Electricity Company of Ghana (ECG), amelynek jelentős a pénzügyi hiánya, hitelképessége korlátozott.

A ghánai energiaszektor a mélytengeri szénhidrogén – elsősorban kőolaj – lelőhelyek feltárása után 2009-től kezdődően jelentős változáson ment keresztül. A szénhidrogén kitermelés folyamatos növekedésével visszaszorult az ország korábban jelentős tűzifa importja. Míg az ország kőolaj tartaléka 1996-2010 között 15-16 millió hordó körül mozgott, addig 2010-2016 között már 66 millió hordóra nőtt, 2019 végén pedig 1,5 milliárd hordós offshore mezőt tártak fel. Kitermelése 2019-2021 között napi 170-200 ezer hordó körüli. A nyers kőolaj az arany elé kerülve Ghána legfőbb exporttermékévé vált. A szárazföldi szénhidrogén kitermelés a Volta-medencében, a tengeri pedig a Guineai-öböl három medencéjében folyik. A termelés nagyrészét a Jubilee, a TEN és a Sankofa mezőt magába foglaló mélytengeri Nyugati-medence adja. A fő gazdasági szereplők a Ghánai Nemzeti Kőolaj Társasággal partnerségben működve az amerikai Kosmos Energy, a brit Tullow Oil, az olasz Eni, a dél-afrikai PetroSA és újabban az amerikai ExxonMobil.

A hőerőművekben a kormány gazdaságossági és szennyezés-csökkentési megfontolásokból törekszik a földgáz üzeműek arányát növelni. Korábban gondot jelentett a megbízhatatlan nigériai földgáz import, az elmúlt években azonban a ghánaiak mélytengeri és szárazföldi földgáz mezőket tártak fel, illetve az Egyenlítői-Guineából és az Oroszországból érkező LNG-szállítmányok fogadására szerződést kötöttek. 2023-ban Temában üzembe helyezték a 200 MW-os Bridge Power LPG-LNG hibrid hőerőművet. 2023 óta folyamatban van egy 200 MW-os LNG importterminál építése.

Ghána a megújuló energiaforrások (nap, szél, szilárd hulladék, geotermális és biomassza) terén jó adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor a vízenergián kívüli megújuló energia aránya a ghánai energiatermelési mixben pusztán 1%. A kormány eredetileg 2003-ban a 2020-as évre tűzte ki a 10% elérését, de ezt 2030-ra halasztotta. 2024-ben várható a 110 MW-os észak-ghánai Pwalugu-Kurugu hidroszolár hibrid erőmű üzembe helyezése.

Ghána atomenergia programját az 1957. évi függetlenedéssel kezdte el. A kormány terve, hogy 2030-ra atomerőművet építsen. Oroszországhoz, Kínához és Dél-Korához fordult pénzügyi forrás megszerzése érdekében.

A fejlett világ környezetvédő, nettó nulla kibocsátású stratégiái kockázatot jelentenek a ghánai olajipar fejlődésére. Ennek eredményeként a 2018-ban kutatási jogokat szerzett ExxonMobil kilép a ghánai kőolaj szektorból, a norvég Aker Energy 2020 első negyedévében határozatlan időre elhalasztotta beruházási döntését, az olasz Eni próbál kilépni a Sankofa olajmező fejlesztési projektjéből. A ghánai kormány a helyzet kezeléseként állami visszavásárlásokat kénytelen végezni.

(Forrás: Ghana Energy Commission, www.energycom.gov.gh)

 

Környezetvédelmi kihívások

A Japánból, Egyesült Államokból és Európából Ghánába szállított elektronikai hulladék kérdése élesen felveti a környezeti igazságosság kérdését. 2018 óta az elektronikai hulladékok és a gumiabroncs importját megelőzően a származási országnak zöldadót kell fizetnie. Az illegális hulladékiparban több ezer, komoly egészségügyi kockázatnak (meddőség, vetélés, daganatos és hormonális betegségek, születési rendellenességek) kitett ember dolgozik. A ghánai városokban egyre nő a műanyag hulladék mennyisége is; a hulladékgazdálkodás és -hasznosítás továbbra sem megoldott. A városokban keletkező hulladéknak csak 60-70%-át gyűjtik be. Accrában különösen nagy problémát jelent, hogy a lakosok a szemetet gyakran a nyitott csatornába öntik, ami sokszor idéz elő helyi áradásokat, vagy helyben elégetik, ami rákkeltő légszennyezést okoz. Nana Akufo-Addo elnök kormánya meghirdette azt a célt, hogy Accrát Afrika legtisztább fővárosává tegyék. Szolgáltató cégekkel háztól-házig tartó hulladékgyűjtési rendszert vezetett be, a lakosság fizetésre bírása és a megfelelő lefedettség elérése azonban változatlanul nehéz.

 

A koronavírus járvány gazdasági és kereskedelmi hatásainak áttekintéséhez ajánlott weboldal: www.exporthungary.gov.hu/orszagismertetok

Ghánai tenderek figyelésére ajánlott weboldalak:

• Public Procurement Authority (www.ppa.gov.gh),
• Tenders (www.tenders.com.gh),
• Tendersinfo Ghana (www.tendersinfo.com/global-ghana-tenders.php)

Ghánai Elnöki Hivatal (Presidency of the Republic of Ghana): www.presidency.gov.gh

Ghánai kormányzati portál (Ghana.gov): www.ghana.gov.gh

Üzleti információkhoz ajánlott weboldalak:

• Ghana Business Regulatory Reforms Portal: www.brr.gov.gh. Megjegyzés: intelligens keresővel itt megtalálhatók a cégalapítással, adózással és egyéb üzleti kérdésekkel kapcsolatos információk, törvények, határozatok és leírások.
• Ghánai Magyar Üzleti Tanács (Ghanaian Hungarian Business Council, röviden GHUNBC): www.ghunbc.org
• Ghánai Befektetési Központ (Ghana Investment Promotion Centre, röviden GIPC): www.gipc.gov.gh
• Ghánai Export Ügynökség (Ghana Export Promotion Agency, röviden GEPA): www.gepaghana.org
• Ghánai Szabadövezeti Hatóság (Ghana Free Zones Authority, röviden GFZA): www.gfzb.gov.gh
• A termékek regisztrációjáért felelős hatóság a Ghánai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (Ghana Food and Drugs Authority, röviden FDA): www.fdaghana.gov.gh
• A vetőmagok regisztrációjáért felelős szervezeti egység az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium Növényvédelmi és Szabályozási Igazgatósága (Plant Protection and Regulatory Sercives Directorate, röviden PPRSD): www.mofa.gov.gh
• Ghána adórendszerének és adófajtáinak áttekintése: www.taxsummaries.pwc.com/ghana

 

Ghána - Cégalapítás lépései 2022-ben

1. lépés: Főjegyzői Hivatal (RGD)

A cégalapítási folyamat az Igazságügyi Minisztérium által felügyelt Főjegyzői Hivatalnál (Registrar-General’s Department, röviden RGD) indul a következő feladatokkal:

1. Adóazonosító szám (tax identification number, röviden TIN) igénylése a tulajdonosok, az igazgatók (legalább két személy) és a titkár részére. Magán- és jogi személyek számára egyaránt szükséges igényelni;
2. Az RGD formanyomtatvány kitöltése, és benyújtása. Szükséges csatolni az útlevél és az anyavállalat létesítő okiratának másolatát. Angoltól eltérő nyelv esetén közjegyzővel hitelesített angol nyelvű fordítás szükséges;
3. A regisztrációs díj és illeték befizetése;
4. A cég bejegyzését és a cégtevékenység bejegyzését igazoló cégjegyzéki kivonatok (certificate of incorporation és certificate of commerce) átvétele 10 munkanapon belül.

Megjegyzés: a cégnek kötelező olyan könyvvizsgálóval rendelkeznie, aki az Okleveles Könyvvizsgálók Intézetének (Institute of Chartered Accountants) tagja, ugyanakkor nem lehet a társaság tisztségviselője vagy alkalmazottja, illetve nem lehet ilyen személyek alkalmazottja vagy partnere.

Megjegyzés: a jegyzett tőke teljesíthető készpénzben vagy apportként, amelyet a Ghánai Befektetésfejlesztési Központnál (Ghana Investment Promotion Centre, röviden GIPC) történő regisztrációkor kell rendelkezésre bocsátani a 2. lépés során. (Az RGD-nél, az 1. lépés során ez még nem szükséges.)

Az RGD weboldala: www.rgd.gov.gh

2. lépés: Ghánai Befektetésfejlesztési Központ (GIPC)

A külföldi tulajdonú, vagy külföldi tulajdonrésszel rendelkező vállalatot az RGD után a ghánai befektetések ösztönzéséért felelős GIPC-nek kell regisztrálni, amely eseti alapon megvizsgálja és jóváhagyja a vállalat adózási státuszát.

A GIPC weboldala: www.gipc.gov.gh

3. lépés: Ghánai Adóhatóság (GRA)

Miután megtörtént az RGD-től a cégjegyzéki kivonatok (certificate of incorporation és certificate of commerce) átvétele, regisztrálni kell a Ghánai Adóhatóságnál (Ghana Revenue Authority, röviden GRA).

Megjegyzés: a társasági adó (corporate income tax) negyedévente fizetendő; az általános forgalmi adó (value added tax) befizetési kötelezettség pedig csak 43.000 USD-t meghaladó éves bevétel esetén keletkezik.

A GRA weboldala: www.gra.gov.gh

4. lépés: Ghánai Bevándorlási Szolgálat (GIS)

Külföldi munkavállalók esetén a Ghánai Bevándorlási Szolgálatnál (Ghana Immigration Service, röviden GIS) kell tartózkodási és munkavállalási engedélyt igényelni. A GIS engedélyezi a vízumkiadást az országba való beérkezéshez (repülőtéren vagy más belépési pontokon). A ghánai munkavállalási engedély általában 1 évig, bizonyos speciális esetekben 6 hónapig érvényes. A tartózkodási engedélyt általában a munkavállalási engedély megadása után kapják meg a kérelmezők. Az alkalmazott nevében hivatalos kérelmet kell benyújtani a GIS-hez.

A GIS weboldala: www.gis.gov.gh

5. lépés: Működési engedély az önkormányzattól

Az üzleti tevékenység folytatásához szintén szükséges a helyi önkormányzat által kiállított működési engedély (business operating permit). A regisztrációs díj mértéke a vállalkozás jellegétől és székhelyétől függően jelentősen változhat. A regisztráció előtt egy kérdőív kitöltése segíti a vállalkozási tevékenység kategóriájának és a fizetendő díjnak a megállapítását.

6. lépés: Ghánai Szabadövezeti Hatóság (GFZA)

A ghánai kormány a szabadövezetekben működő vállalatoknak vám/adó mentességet vagy kedvezményt biztosít. A Ghánai Szabadövezeti Hatóság (Ghana Free Zones Authority, röviden GFZA) felel a szabadövezetek és a szabadövezeti tevékenységek szabályozásáért és felügyeletéért. A GFZA regisztrációhoz a következő dokumentumokat szükséges benyújtani:

1. Cégjegyzéki kivonat (certificate of incorporation) másolata;
2. A vállalkozási tevékenység megkezdése igazolásának (certificate of commence of business) másolata;
3. Vállalati azonosító (companies code) másolata;
4. Ingatlan birtoklásának, bérlésének vagy ingatlan szerzés szándékának igazolása;
5. Együttműködési szándéknyilatkozat a leendő ügyfelekkel;
6. A Környezetvédelmi Ügynökség engedélye (Environmental Protection Agency Permit), amennyiben szükséges;
7. Az alapításhoz szükséges jegyzett tőke átutalásáról szóló igazolás.

A regisztráció ügyintézési ideje az előbbi dokumentumok benyújtásától számított 28 nap.

A GFZA weboldala: www.gfzb.gov.gh

 

Utolsó frissítés: 2023. december 11.