Történelmi-politikai tájékoztató
A mai Gambia területe a 14. században a Mali Birodalom része volt, a 15. század közepétől az ideérkező portugál kereskedők kezdték ellenőrizni a területet, majd 1664-től brit gyarmat lett. A 18. század végéig a britek és a franciák küzdelmet folytattak a Gambia folyóért, ennek részeként Gambia területéért. A briteknek sikerült megtartaniuk a Gambia folyót, az 1783. évi versailles-i béke pedig megerősítette ezt a tényt. A 17-19. század között kb. 3 millió embert hurcoltak el Gambia területéről rabszolgának. A britek 1816-ban alapították Banjult, a mai fővárost. Az 1889. évi brit-francia megállapodás kijelölte Gambia ma is érvényes határait, az ország pedig British Gambia néven brit koronagyarmat lett. 1901-ben önálló törvényhozó és végrehajtó hatalmat – tanácsot – alakíthatott. 1906-ban eltörölték a rabszolgaságot. A II. világháborúban gambiai katonák harcoltak a szövetséges hatalmak oldalán – többnyire Burmában. Banjulban üzemelt egy leszállópálya az amerikai légierő, egy kikötő pedig a szövetséges haditengerészeti konvojok számára.
A II. világháború után felgyorsult a modern államszervezet kiépülése. 1962-ben demokratikus választásokat tartottak. Az Egyesült Királyság 1963-ban önkormányzatot, majd 1965-ben függetlenséget adott Gambiának. Ettől kedve az ország a Nemzetközösségen belül egy többpárti demokratikus alkotmányos monarchia lett, amelynek uralkodója II. Erzsébet királynő, akit a főkormányzó képviselt.
1970-ben az államformáról szóló népszavazást követő alkotmány bevezetésével Gambia a Nemzetközösségen belüli köztársasággá vált. Az akkori miniszterelnök, Sir Dawda Kairaba Jawara lett az új elnök, aki egyesítette az államfői és kormányfői tisztséget. Jawara elnököt ötször választották újra, 1970-1994 között volt hivatalban, az általa vezetett Népi Progresszív Párt (People' Progressive Party, röviden PPP) képviseletében. A '70-es évek végén a gazdasági nehézségek és a korrupciós vádak elégedetlenséget váltottak ki a lakosság körében. 1981 júliusában Jawara elnök londoni látogatása alatt a baloldali Nemzeti Forradalmi Tanács (National Revolutionary Council, NRC) puccsot kísérelt meg. Az elnök 2700 fős szenegáli katonai segítséggel leverte a lázadókat, az incidens során közel 800 ember halt meg. A két ország haderejének, gazdaságának és valutájának egyesítése céljából 1982-ben Szenegál és Gambia létrehozta a Szenegambia Konföderációt, ebből azonban Gambia 1989-ben kilépett.
1994-ben a Yahya A.J.J. Jammeh hadnagy vezette Fegyveres Erők Ideiglenes Kormányzó Tanácsa (Armed Forces Provisional Ruling Council, röviden AFPRC) puccsal megdöntötte a Jawara-kormányt, az alkotmányt felfüggesztette, az ellenzéki politikai tevékenységet pedig betiltotta.
1996-ban Jammeh lett az új elnök és új alkotmány lépett életbe. Bejelentette a demokratikus polgári kormányhoz való visszatérés tervét. 2001 végétől 2002 elejéig elnök-, törvényhozó- és önkormányzati választásokat tartottak, amelyeket a külföldi megfigyelők szabadnak, tisztességesnek és átláthatónak ítéltek. Jammeh győzött, és 2001-től újra elnök lett, a pártja (Alliance for Patriotic Reorientation and Construction, röviden APRC) megőrizte stabil többségét a Nemzetgyűlésben az ellenzéki Egyesült Demokrata Párttal (United Democratic Party, röviden UDP) szemben.
Jammeh elnök 1995-ben felvette a kapcsolatot Líbiával, Tajvannal, Kubával és több muszlim országgal, de megromlott a kapcsolata az Egyesült Államokkal, Kínával és az Egyesült Királysággal. Az ország 2013-ban kilépett a Nemzetközösségből, 2015 decemberében pedig Muszlim Köztársasággá nyilvánították. Jammeh a politikai ellenfelei, a kritikus civilek, a jogvédők, a sajtó és média ellen rendszeresen használta a rendőrséget. Többször vádolták emberi jogi visszaélésekkel, önkényes bebörtönzésekkel, gyilkosságokkal, zaklatásokkal.
A 2016. decemberi elnökválasztáson Adama Barrow, az ellenzéki UDP vezetője nyert. Jammeh érvénytelennek nyilvánította a választást, és új választás kiírását kezdeményezte. 2017 januárjában a demokrácia védelmében a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) döntésével szenegáli haderő érkezett az országba, amelynek hatására Jammeh lemondott, és elhagyta az országot.
Társadalom
A legutóbbi, 2013. évi gambiai népszámlálás szerint a lakosság 9 fő őshonos etnikai közösségből áll, amelyek közül a 3 legnagyobb a mandinka (34%), a fula (30%) és a wolof (10%). A hivatalos nyelv az angol. A legelterjedtebb törzsi nyelvek a mandinka (38%), a fulák nyelve a pulaar (21%) és a wolof (18%). A francia nyelv igen elterjedt a lakosság körében.
A népesség vallását tekintve 95,7%-a – a többségében málikita szunnita – muszlim és 4,2%-a – a többnyire az ország déli és nyugati részén élő római katolikus – keresztény. Az említett vallásokkal párhuzamosan több lakos életében jelen van a törzsi vallás, ebből a legelterjedtebb a Serer vallás.
Az országban kétszintű – 8 régió (region) és 43 körzet (district) – közigazgatás van, amely mellett létezik a helyi önkormányzatok rendszere.
Az UNICEF 2020-ra vonatkozó becslése szerint a 15-49 év között nők fele esett át a női nemi szerv megcsonkításának tradícióján (FGM). Egy 2015. évi törvény ugyan tiltja az FGM-et, a mindennapokban azonban ma is gyakori. A poligámia elterjedt, a törvény egy férfinak négy feleséget enged. A nők jelenléte a közéletben és a vezetői pozíciókban alacsony. A homoszexualitás tilos, 14 évi szabadságvesztéssel büntethető.
Magyar – gambiai diplomáciai kapcsolatok
Magyarország Gambiával 1971-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot, nagykövetet 2019 óta Accrából akkreditál, 2022. június 14-én megnyitotta hazánk Gambiai Tiszteletbeli Konzuli Képviseletét Banjulban. Gambia hagyományosan Párizsból akkreditál nagykövetet hazánkba.
Belpolitika
A 2016. decemberi elnökválasztáson Adama Barrow győzött a 22 éve elnöklő, 2015-ben iszlám köztársaságot kikiáltó Yahya Jammeh-vel szemben. A békés hatalomátadáshoz 2017-ben szükség volt a szenegáli hadsereg bevonulására, amit az ECOWAS döntése tett lehetővé. Barrow stabilizálta politikai hatalmát: a 2017-es országgyűlési, majd a 2018-as önkormányzati választásokon egyaránt a Barrow-t támogató Egyesült Demokratikus Párt (United Democratic Party, röviden UDP) aratott jelentős győzelmet. 2017-ben Barrow egy többpártrendszerű köztársaságot állított vissza, amely elindult a demokratikus fejlődés útján. 2020 januárjában az államfő bejelentette, hogy az eredetileg három évre vállalt megbízatását – az alkotmányban meghatározott – öt évre kívánja meghosszabbítani. A bejelentés hatására tüntetők százai mentek az utcákra. A 2021. decemberi elnökválasztást ismét Barrow nyerte, a politikai feszültség ezt követően fokozatosan mérséklődött. A 2022. áprilisi parlamenti választásokon a Barrow vezette Nemzeti Néppárt (National People’s Party, NPP) végzett az első helyen 29%-kal, mögötte az Egyesült Demokrata Párt (United Democratic Party, UDP). Az NPP két másik párttal (NRP és APRC) lépett koalícióra, és kormányt alakított. A gambiai elnöki hivatal közleménye szerint 2022. december 20-án a hadsereg néhány tagja kísérletet tett Adama Barrow elnök hatalmának megdöntésére. A közlemény szerint négy katonát letartóztattak. A belső helyzet az incidenst követően stabil maradt, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségét (ECOWAS) és az Afrikai Uniót megdöbbentette a puccskísérlet és hangsúlyozták, hogy elutasítanak minden alkotmányellenes kormányváltást.
Külpolitika
Gambia 1965-ben függetlenedett Angliától, az el nem kötelezettek külpolitikáját követi. Szoros kapcsolatot tart az Egyesület Királysággal, Szenegállal, több más afrikai országgal. Jammeh elnök 1995-ben felvette a kapcsolatot Líbiával, Tajvannal, Kubával és több muszlim országgal, de megromlott a kapcsolata az USA-val, Kínával, kilépett a Nemzetközösségből. Barrow elnök ezeket a kapcsolatokat 2017-től rendbe hozta. Gambia 2018-tól újra tagja a Nemzetközösségnek, tagja az ECOWAS-nak, a G77-nek, valamint EDF ACP forrásban részesül. 2022-2026 között Gambia tölti be az ECOWAS Bizottságának elnöki tisztségét.
Az utóbbi két évben a terrorizmus veszélye erősödik Mali felől. A 2023. július 26-i nigeri katonai puccs után a július 30-i abujai rendkívüli ECOWAS ülésen Adama Barrow, gambiai elnök aggodalmának adott hangot a nyugat-afrikai katonai hatalomátvételek miatt, Nigerrel kapcsolatban az alkotmányos rend fenntartását szorgalmazta. Felszólította a regionális szervezetet, hogy korábbi javaslataik alapján, dolgozzanak ki a készenléti haderőre vonatkozó javaslatot és fokozzák a párbeszédet a diplomácia és a jószomszédi viszony révén országaik és népeik biztonsága érdekében.
Utolsó frissítés: 2023. október 31.
