Földrajzi és gazdasági adottságok
Burkina Faso területe Nyugat-Afrika középső részén található. Nyugat-Afrika természetes földrajzi közlekedési csomópontja, ugyanakkor a közlekedési hálózata nagyon fejletlen. Északnyugaton Mali, északkeleten Niger, délkeleten Benin, délen Togo és Ghána, délnyugaton Elefántcsontpart határolja. Tengerparttal nem rendelkezik. Jelentős részét síkság borítja, délnyugaton homokkő hegyvidék magasodik, itt található a legmagasabb pontja, a Ténakourou (749 méter). Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 400 méter, a legmagasabb és legalacsonyabb területe közötti legnagyobb különbség 600 méter, vagyis viszonylag sík ország. Fő folyói a Fekete-Volta, a Fehér-Volta, a Vörös-Volta és a Komoé. Legfontosabb tavai a Tingrela, a Bam és a Dem. A vízhiány gyakori probléma, főként északon.
Fővárosa és legnagyobb városa Ouagadougou, amelynek lakossága 2023-ban 2,6 millió fő, elővárosaival együtt 3,2 millió fő, népességének éves növekedése 2018 óta stabilan 4,8%. A második legnagyobb városa a nyugati Bobo Dioulasso 1,1 millió lakossal, növekedése 2018 óta stabilan 5,1%. Az ország többi városa 200 ezer fő alatti népességű.
A világ egyik legszegényebb országa. 2022-ben az ország 40,1%-a az 1,9 dolláros szegénységi küszöb alatt élt. A természeti erőforrása szűkös, talaja sérülékeny, a klímaváltozás és a szárazság erősen érinti. Az északi Mossi-fennsíkon a sivatagosodás folyamatos, ami egyre több embert kényszerít elvándorlásra. Az 1970-es években a szárazság miatt sokan elhagyták az országot, jelenleg kb. 2 millió burkinai él a szomszédos országokban. 2015 óta egyre tragikusabban sújtja a terrorizmus, amelynek hatására 2 millió fölötti a belső menekültek száma.
Gazdaságát az arany és gyapot termelése és exportja húzza. 2021-ben 70 tonnás aranykitermelésével a világ 13. és Afrika 4. legnagyobb termelője volt. A gyapot a legfontosabb exportnövény, 2021-ben 0,5 millió tonnás termelésével Benin és Elefántcsontpart után Afrika 3. legnagyobb termelője. Gyapottermelése a korábbi megtorpanás után az elmúlt fél évtizedben újra növekszik. Gazdasági fejlődését a hiányos infrastruktúra nehezíti.
2022-ben a mezőgazdaság adta a GDP és a foglalkoztatás egyharmadát. A domináns gyapot mellett jelentős a földimogyoró, shea-dió, szezám, gyöngyköles, cirok, kukorica és rizs termesztése. Az ipar adta a GDP kb. 20%-át, a foglalkoztatás kb. 33%-át; az állami vállalatok dominálnak. Az arany mellett fontos a mangán, foszfát, mészkő, cink és ezüst bányászat. A szolgáltatási szektor adta a GDP kb. 44%-át, a foglalkoztatás kb. 38%-át, amelyből kb. 30%-ot a pénzügyi szektor foglalkoztatott (Worldbank Open Data).
Makrogazdasági áttekintés
2023 októberében becsült népessége 23,4 millió fő, területe 274,2 ezer km2 (ebből szárazföld 273,6 ezer km2), népsűrűsége 85 fő/km2. 2020-ban termékenységi arányszáma 4,6, városi lakosság aránya 32%, medián életkora 17 év. (Worldometers.info) 2022-ben HDI rangsora 184 a 191-ből (hdr.undp.org). 2022-ben GDP 18,9 milliárd dollár, egy főre jutó GDP 0,8 ezer dollár, egy főre jutó GDP PPP 2,2 ezer dollár. (Statista.com) 2022-ben a Transparency International korrupció érzékelési index rangsora 77 a 180-ból. 2023-ban a Magyar EXIM Bank országkockázati besorolása 7-es kategória (nem finanszírozható).
A GDP növekedés 2016-2019-ig 5,7-6,7% között mozgott, 2020-ban 1,9%-ra mérséklődött, 2021-ben 6,7%-ra ugrott, 2022-ben 1,5% volt, 2023-ban pedig 4,4% várható. A koronavírus járvány idején az államháztartási egyensúly nem borult fel jelentősen a magas arany árnak és az alacsony olajárnak köszönhetően.
A GDP arányos államadósság 2016-2019-ig fokozatosan 33,2%-ról 42,0%-ra nőtt, 2020-ban 43,4%-ra, 2021-ben 55,4%-ra, majd 2022-ben 58,3%-ra ugrott, 2023-ban pedig 61,2% várható.
A 2017-2019-ig a GDP arányos költségvetési hiány csökkenő trendet mutatott (6,9%, 4,4%, majd 3,4%) 2020-ban azonban 5,1%-ra, 2021-ben 7,4%-ra, majd 2022-ben 10,7%-ra emelkedett, 2023-ban pedig 6,6% várható.
2010-2016 között az infláció többnyire -1% és +1% között ingadozott; 2017-ben 1,5%-ra, 2018-ban 2,0%-ra nőtt, majd 2019-ben -3,2%-ra zuhant. 2020-ban 1,9%-ra, 2021-ben 3,0%-ra emelkedett, majd 2022-ben 14,1%-ra ugrott, 2023-ban pedig 1,4% várható.
(Forrás: Statista.com)
Gazdaságpolitika
A 2015 decemberétől 2022 januárjáig hivatalban lévő Roch Marc Christian Kaboré elnök által meghirdetett I. Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Terv 2016-2020 (I. Plan national de développement économique et social, röviden PNDES-I) ambiciózus szociáldemokrata kormányprogram volt, amelynek fő elemei a következők: dinamikus iparosítás és gazdasági diverzifikáció, a fiatalok munkanélküliségének csökkentése, a közúthálózat, az oktatás és az egészségügyi ellátás fejlesztése, ingyenes egészségügyi ellátás a 6 év alatti gyermekek számára. A PNDES-I keretében 2016-2020 között az infrastruktúrafejlesztésben érdemi eredményeket értek el: az aszfaltozott közutak arányát 24%-ról 27%-ra növelték, ez 360 km út burkolását jelentette, megjavítottak továbbá 280 km közutat, megépítettek 2 ezer km vasúti pályát, és további 700 km építése van folyamatban. 2018 októberében megkezdték a főváros (Ouagadougou) elkerülő útjának építését. Megépítették az ország leghosszabb, 309 méteres hídját, a Sirba-hidat, a Boromo Vegyes Hidat a Mouhoun folyón és még néhány kisebb hidat. Az ország energiatermelő kapacitásait 300 MW-ról 410 MW-ra, a villamosenergia lefedettségét 33%-ról 39%-ra növelték. 14 új gát épült, köztük az 1,5 milliárd km3 kapacitású, stratégiai jelentőségű Samendéni gát; további 25 gátat felújítottak. A mezőgazdaságban jelentősen növelték a kakaó- és a gyapottermelést. Az ITK szektorban is érdemi előrelépések történtek: az internet penetráció 6%-ról 37%-ra nőtt; 3,4 ezer km optikai kábelt telepítettek; a mobilszolgáltatók közötti verseny jelentősen nőtt, bejött a 2G, 3G, majd 4G technológiájú mobilinternet.
A kormány 2021 júliusában elfogadta, és 2022. január közepén hivatalosan elindította a II. Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Terv 2021-2025 (II. Plan national de développement économique et social, röviden PNDES-II) kormányprogramot, amelynek pillérei a biztonság és béke helyreállítása, az államháztartási, a közigazgatási és a banki-pénzügyi rendszer reformjai, a gazdasági szerkezet átalakítása. A program tervezett összege 19 ezer milliárd CFA frank (kb. 32 milliárd dollár) 63% hazai és 37% külföldi finanszírozással. A Kaboré kormány csak éppen elindította a PNDES-II programot, amikor az elnököt 2022. január 24-én Paul-Henri Sandaogo Damiba alezredes puccsal eltávolította, akit január 31-én átmeneti elnökké neveztek ki. Damiba elnök három éves átmeneti időszakot tervezett, két évet szánva az ország stabilizációjára és egy évet a demokratikus választások megszervezésére. Márciusban kinevezte az átmeneti kormány tagjait, és folytatta PNDES-II végrehajtását. Az ország gazdasági helyzetét nehezítette, hogy januárban az ECOWAS és az AU, február elején pedig az OIF is felfüggesztette Burkina Faso tagságát, továbbá februárban az USA befagyasztotta az ország segélyezését. Ibrahim Traoré kapitány 2022 szeptemberében puccsal eltávolította Damiba elnököt, és októberben átmeneti elnökké nevezték ki. A tagsági és segélyezési felfüggesztések, illetve a gazdasági szankciók nehezítik a gazdasági helyzetet. Kaboré, majd Damiba elnökök eltávolításának fő oka az volt, hogy nem tudtak békét és rendet teremtetni az országban, és úrrá lenni a terrorizmuson. Ez azonban eddig még Traoré elnöknek sem sikerült.
Burkina Faso fő bevételi forrása az aranybányászat, amely az állami bevételnek stabilan kb. a háromnegyedét adja. Az országban jelenleg 17 ipari méretű aranybánya (főként ausztrál, kanadai, orosz és török cégek működtetésével) és kb. 600 kisipari aranybánya van, továbbá újabb két ipari aranybánya nyitása van tervben. Az ország 2021-ben 70 tonnával a világ 13. és Afrika 4. legnagyobb aranytermelője volt. A kisipari aranytermelés évi 30-40 tonna, de egyes becslések szerint akár 60-70 tonna is lehet, amelyet jellemzően illegálisan termelnek, majd kicsempésznek az országból. Az ország egyetlen cinkbányája árvíz miatt 2022 szeptemberében határozatlan időre bezárt. Az új mangán és cink lelőhelyek felkeltették külföldi bányászcégek érdeklődését, ugyanakkor a jelenlegi rossz biztonsági helyzet miatt kivárnak.
A mezőgazdaságban a gyapot a legfontosabb exportnövény. Burkina Faso korábban a legnagyobb nyugat-afrikai gyapottermelő volt, a 2017/2018 évi megtorpanásakor Mali megelőzte, 2019 óta ugyanakkor újra növekszik a termelése. 2021/2022-ben 0,5 millió tonnás (233 millió dollár értékű) termelésével Benin és Elefántcsontpart után Afrika 3. legnagyobb termelője volt, ami az exportbevétel 6%-át adta. 2022/2023-ra 0,7 millió tonnát terveznek betakarítani. A gyapotot alapvetően családi és közösségi gazdaságok termelik, a lakosság negyedének a gyapot szektor ad megélhetést. 2014-ig próbálkoztak génmódosított gyapot bevezetésével, de 2015-től visszatértek a hagyományos gyapothoz. A gyapottermelésnek csupán 5%-át dolgozzák fel belföldön. Jelentős mezőgazdasági exportcikkek még a szezám és a kesudió.
A kormányzati prioritások között szerepel a gyapotfeldolgozás fellendítése az országban, a foszfátbányászat beindítása és egy műtrágyagyár építése északon, egy kb. 1 milliárd dollár értékű kukorica és zöldség termesztésre, tilápia tenyésztésre és öntözőrendszer fejlesztésre koncentráló agárprojekt az ország második legnagyobb városa, a nyugat-burkinai Bobo-Dioulasso közelében.
A kormány 2023. október 13-án atomerőmű építéséről szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az orosz Roszatommal a lakosság energiaszükségletének kielégítése érdekében.
A bankszerktorban 2022-ben 11 bank és 5 pénzintézet működött. A szektor igen koncentrált, ugyanis a pénzügyi eszközök 60%-át három bank birtokolja. A bankok alapvetően megfelelően tőkésítettek, azonban a gyapotágazatban a termelés és az ár ingadozásainak erősen kitettek.
Külkereskedelem
2021-ben Burkina Faso külkereskedelmi termékforgalma 13,55 milliárd dollár, ebből az export 9,04 milliárd dollár, az import pedig 4,51 milliárd dollár, vagyis egyenlege 4,53 milliárd dollár többletet mutatott. 2018-ban a külkereskedelmi szolgáltatásforgalom 1,98 milliárd dollár, ebből az export 0,56 milliárd dollár és az import 1,42 milliárd dollár, vagyis 0,86 milliárd dollár hiányt mutatott.
Burkina Faso három fő exportterméke 2019-2021 között: arany (78%, 88%, 85%), nyers pamut (7%, 3%, 5%), cinkérc (3%, 2%, 4%). 2019-2021 között az export arany fő vevői Svájc (72%, 88%, 87%) és India (25%, 8%, 12%). A nyers pamut fő vevői Szingapúr (43%, 27%, 27%), Svájc (23%, 26%, 46%) és Kína (13%, 14%, 6%). A cinkérc fő vevői Elefántcsontpart (0%, 52%, 50%), Kína (0%,16%, 27%), Kanada (6%, 15%), Spanyolország (52%, 4%, 0%), Németország (26%, 4%, 11%) és Olaszország (16%, 10%, 11%).
Fő importtermékei 2019-2021 között: finomított kőolaj (12%, 11%, 13%), villanyáram (3%, 4%, 3%), gyógyszerek (4%, 4%, 4%) és különféle feldolgozott termékek. A finomított kőolaj fő beszállítói Niger (4%, 23%, 20%), Elefántcsontpart (40%, 17%, 21%) és Ghána (14%, 10%, 8%). A villanyáram fő beszállítói Ghána (49%, 62%, 63%) és Elefántcsontpart (51%, 37%, 36%). A gyógyszerek fő beszállítói Franciaország (56%, 38%, 34%), India (23%, 29%, 45%) és Kína (10%, 12%, 8%)
Burkina Faso fő kereskedelmi partnerei 2021-ben (zárójelben az exportban és importban képviselt arányuk): Svájc (77%-6%), India (11%-6%), Kína (2%-13%), Elefántcsontpart (2%-9%), Franciaország (0,3%-8%), Ghána (1%-6%). Franciaország 2021-ig meghatározó volt a kereskedelmi és gazdasági életében, azonban a 2022. januári, majd a 2022. szeptemberi katonai puccsok után a burkinai-francia kereskedelmi kapcsolatok drasztikusan leromlottak.
(Forrás: Oec.world)
Külkereskedelem Magyarországgal
Burkina Faso Magyarországnak 2021-ben 143. és 2022-ben 152. kereskedelmi partnere volt. A külkereskedelmünkben a Burkina Fasóba irányuló export aránya 2019-ben 93%, 2020-ban 95%, 2021-ben 83%, 2022-ben 96%, majd 2023. január-június időszakban 95%.
A külkereskedelmi termékforgalom 2020-ra 27%-kal csökkent, 2021-re 62%-kal nőtt, 2022-re 23%-kal csökkent, az export 25%-os csökkenése, 40%-os növekedése, majd 10%-os csökkenése mellett, illetve az import 51%-os csökkenése, 5-szörösére ugrása, majd 83%-os csökkenése mellett. A 2019. év 1,60 millió dollár termékforgalma így 2020-ban 1,17 millió dollárra csökkent, 2021-ben 1,90 millió dollárra nőtt, 2022-ben 1,5 millió dollárra csökkent, a 2023. január-június időszakban pedig 0,9 millió dollár volt. (Forrás: ksh.hu)
Burkina Faso 2021-ben Magyarország 143. kereskedelmi partnere volt. A külkereskedelmünket 2019-ben 93%-ban, 2020-ban 95%-ban, majd 2021-ben 83%-ban a Burkina Fasóba irányuló export adta. A külkereskedelmi termékforgalom 2020-ra 27%-kal csökkent, 2021-re 62%-kal nőtt, az export 25%-os csökkenése, majd 40%-os növekedése mellett. A 2019. év 1,60 millió dollár termékforgalma így 2020-ban 1,17 millió dollárra csökkent, majd 2021-ben 1,90 millió dollárra nőtt. (Forrás: ksh.hu)
Az elmúlt négy és fél évben Magyarország két fő exportterméke a szerves vegyi termék (2019-ben 63%, 2020-ban 42%, 2021-ben 38%, 2022-ben 23% és 2023. január-június időszakban 48% arányban), illetve az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés (16%, 21%, 12%, 45% és 13%). Említésre méltó még a szakmai-, tudományos-, ellenőrző műszer és készülék (5%, 20%, 3%, 1%, 3%), a híradástechnikai készülék (0%, 3%, 0%, 2% és 10%), a gumigyártmány (0%, 0%, 21%, 1% és 12%), a vegyi anyag és vegyi termék (1%, 3%, 6%, 2% és 1%), elő állat (0%, 0%, 4%, 5% és 7%), a gabona és gabonakészítmény (6%, 0%, 6%, 7% és 0%) és a textilrost és hulladékai (5%, 0%, 6%, 8% és 3%).
Az elmúlt négy és fél évben Magyarország fő importterméke a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék (2019-ben 97%, 2020-ban 92%, 2021-ben 98%, 2022-ben 86% és 2023. január-június időszakban 93% arányban). Említésre méltó még a villamos gép, készülék és műszer (2%, 4%, 2%, 6% és 7%).
(Forrás: ksh.hu)
Magyarország Burkina Fasóval való szolgáltatásforgalma nagyságrenddel elmarad a termékforgalmi adatoktól. A szolgáltatásforgalom az elmúlt négy év fél évben évi 2 és 236 ezer dollár között mozgott, amely 2020 óta 100%-ban Burkina Fasóba irányuló export volt.
(Forrás: ksh.hu)
Utolsó frissítés: 2023. október 31.
