Földrajzi és gazdasági adottságok
Az Elefántcsontparti Köztársaság területe Nyugat-Afrika déli részén, az Atlanti-óceáni partján fekszik. Nyugaton Libéria és Guinea, északon Mali és Burkina Faso, keleten Ghána és délen a Guineai-öböl (Atlanti-óceán) határolja. Az ország területének tengerszint feletti magassága 100-1700 méter közötti. Az 520 km hosszú, többnyire lagúnás déli óceánpart mentén mangrove erdők, délen és nyugaton esőerdő és mezofil lombos erdő, az ország középső részétől északra haladva pedig erdős és fás szavanna jellemző. Az erdős területek – elsősorban a kakaótermelés terjeszkedése miatt – jelentősen csökkennek. Az 1920-as években az ország területének kb. fele volt erdő, 2007-re pedig már csak kb. egynegyede. Az ország legmagasabb pontja a nyugati Nimba-hegy (1752 méter). Az ország területének 1,4%-a vízfelület, ezek alapvetően a déli tengerparti lagúnák. Négy legnagyobb folyója a Cavally (700 km), a Sassandra (650 km), a Bandama (1050 km) és a Comoé (1160 km). Legnagyobb tava a Fehér-Bandama folyó duzzasztásával létrehozott Kossou-tó. Az éves átlaghőmérséklet kb. 28°C. Két éghajlati zónája van, délen az egyenlítői és északra haladva pedig a trópusi szavanna. Elefántcsontpart a nyugat-afrikai országok közül a legnagyobb biodiverzitással – kb. 4700 növényfajjal és kb. 1200 állatfajjal – rendelkezik. Legemblematikusabb állata az elefánt, amelyek jelentős részét az elmúlt évszázadban kiirtották. Az ország négy helyszíne megtalálható az UNESCO Világörökségi Listáján: Nimba-hegy Természeti Rezervátum (1981), Taï Nemzeti Park (1982), Comoé Nemzeti Park (1983) és Grand Bassam történelmi városa (2012). Nyolc nemzeti parkja van: Assagny Nemzeti Park, Banco Nemzeti Park, Comoé Nemzeti Park (ez Nyugat-Afrika legnagyobb állatrezervátuma), Îles Ehotilés Nemzeti Park, Marahoué Nemzeti Park, Mont Péko Nemzeti Park, Mont Sângbé Nemzeti Park, Taï Nemzeti Park (itt van Nyugat-Afrika egyik legnagyobb esőerdeje).
Elefántcsontpart a frankofón Nyugat-Afrika gazdasági központja. A világ legnagyobb kávé, kakaó, ananász, pálmaolaj, kesudió és gumifa termelői közé tartozik. 1978 óta a világelső kakaó termelő (2022-ben a világ össztermelésének kb. 30%-át adta), és 2017 óta a világelső kesudió termelő (2022-ben 1 millió tonna termeléssel). A tengeri kőolaj- és földgáz jelentős állami bevételt jelent. Komoly állami beruházások folynak külföldi tőkebevonással a könnyűipar, arany-, ércbányászat, feldolgozóipar, infrastruktúra és oktatás fejlesztése területén. Fontos még a gyémánt és nikkel bányászat.
2022-ben a mezőgazdaság adta a GDP egynegyedét, a foglalkoztatás kétharmadát. Területének 65%-a mezőgazdasági terület; 41%-a legelő, 9%-án szándóföldi és 14%-án egyéb haszonnövény termesztés folyik. Az ipar adja a GDP egynegyedét, a foglalkoztatás 6%-át. A szolgáltatási szektor adja a GDP felét, a foglalkoztatás egyharmadát.
Az ország fővárosa és a kormány székhelye 1983 óta Yamoussoukro, (becsült) lakossága 2022-ben 0,19 millió fő, elővárosaival együtt 0,36 millió fő; az ország középső részén, Abidjantól észak-nyugatra 240 km-re található. Az ország legnagyobb városa (1933-1983 között fővárosa), egyben a gazdasági és közigazgatási központja Abidjan, a déli óceánparton található, (becsült) lakossága 2022-ben 3,7 millió fő, elővárosaival együtt 5,5 millió fő, a népesség éves növekedése 2018 óta 2,8%-3,0% közötti, gyorsuló ütemű, 2021-ben 3,0% volt. A legtöbb ország itt tartja fent nagykövetségeit. A második legnagyobb város Bouaké (vagy Bwake) az ország közepén található, (becsült) lakossága 2022-ben 0,57 millió fő.
Makrogazdasági áttekintés
2023 októberében Elefántcsontpart becsült népessége 29,1 millió fő volt. Területe 322,5 ezer km2 (ebből szárazföld 318 ezer km2), népsűrűsége 91 fő/km2. 2022-ben termékenységi arányszáma 4,3, városi lakosság aránya 52%, medián életkora 19 év. (Worldometers.info) 2022-ben HDI rangsora 159 a 191-ből. (hdr.undp.org) 2022-ben a GDP 70,0 milliárd dollár; az egy főre jutó GDP 2,5 ezer dollár, az egy főre jutó GDP PPP 5,2 ezer dollár. (Statista.com) 2022-ben a Transparency International korrupció érzékelési index rangsorában 99. a 180-ból. 2022-ben a Magyar EXIM Bank országkockázati besorolása 5-ös kategória (finanszírozható).
A GDP növekedés 2016-2019 között 7,2%-ról fokozatosan 6,2%-ra mérséklődött, 2020-ban 2%-ra csökkent, 2021-ben 6,0%-ra, 2022-ben 6,7%-ra emelkedett, 2023-ban 6,2% várható.
A GDP arányos államadósság 2016-2019 között 31,8%-ról fokozatosan 38,8%-ra nőtt, 2020-ban 47,7%-ra ugrott, 2021-ben 50,9% volt, 2022-ben 56,8%-ra ugrott, 2023-ban pedig 63,3% várható.
A 2016-2018 közötti 3% körüli (3,0%, 3,3%, 2,9%) költségvetési deficitet 2019-ben sikerült 2,3%-ra lehozni, azonban 2020-ban 5,4%-ra ugrott, 2021-ben 4,8%, 2022-ben 6,7% volt, 2023-ban pedig 5,1% várható.
2016-2019 között az infláció 0,4%-0,8% között mozgott, 2020-ban 2,4%-ra, 2021-ben 4,2%-ra, 2022-ben 5,2% nőtt, 2023-ban pedig 7,3% várható.
(Forrás: statista.com)
Gazdaságpolitika
Az első Ouattara-kormány indította el az első Nemzeti Fejlesztési Terv 2012-2015 (Plan National de développement, röviden PND-I) kormányprogramot, amelynek keretében a Világbankkal együttműködésben reformok sorozatát hajtotta végre az üzleti környezet javítása érdekében. A második Nemzeti Fejlesztési Terv 2016-2020 (PND-II) időszakában az ország a tervezettnek megfelelően közel 30 trillió CFA frank (kb. 55 milliárd dollár) befektetést ért el. A megelőző öt évben elért eredmények megerősítésére koncentrált az intézmények és a kormányzás minőségének erősítése, a humántőke fejlesztése, a társadalmi jólét emelése, a gazdasági szerkezet átalakítása, az iparosítás felgyorsítása, az országos infrastruktúra fejlesztése, a regionális integráció és a nemzetközi együttműködés erősítése területén. 2012-2018 között 7% körüli éves GDP növekedést sikerült elérni – ami a 2008-2009-es gazdasági világválság előtti 1%-3% között ingadozó éves növekedésnél jóval magasabb szint volt –, és ezzel Nyugat-Afrika leggyorsabban növekedő gazdaságává vált. Az ország a Világbank Doing Business ragsorában 2016-ban még a 142., 2021-ben már a 110. helyen szerepelt.
A 2021-ben elfogadott 100 milliárd dolláros harmadik Nemzeti Fejlesztési Terv 2021-2025 (PND-III) megőrizte a PND-II prioritásait, kiegészülve az egészségügy dinamikusabb fejlesztésével. Az elnök 2022-ben három fókuszterületet határozott meg: a mezőgazdaság modernizációjának gyorsítása, a hazai feldolgozóipar fejlesztés gyorsítása, a társadalom oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférésének javítása. Az elnök a 2023-as évet a fiatalok évének nyilvánította, kormányzati prioritás a fiatal munkavállalók és vállalkozók helyzetbe hozása, illetve a szakképzés fejlesztése.
A kormány a koronavírus járvány idején, 2020 áprilisában egy 3 milliárd dolláros – a GDP 5%-át kitevő – válságkezelő programot indított, amelyhez 0,9 milliárd dollár IMF ECF segítséget vett igénybe. 2022 februárja óta az ukrajnai háború negatív gazdasági hatása Elefántcsontpartot is erősen érinette. A kormány az infláció letörésére 2022 márciusától árstopokat alkalmazott, illetve racionalizálta a közszféra működését. 2023 októberében az IMF 3,5 milliárd dolláros, 40 hónapos EFF-ECF hitelcsomagot hagyott jóvá Elefántcsontpart számára a PND-III folytatására a strukturális reformok végrehajtásának feltételével.
Az ország nemzetgazdaságában nagy jelentősége van az új tengeri kőolaj és földgáz mezők kiaknázásának. Az olasz ENI vállalat a 2021-ben feltárt Baleine mezőn 2023 augusztusában megkezdte a kitermelést, napi 15 ezer hordó kőolaj és 0,7 millió m3 földgáz mennyiségben, amelyet jövőre kb. háromszorosra terveznek növelni.
A kormány nagy hangsúlyt fektet az élelmiszer önellátás és a hazai feldolgozás fejlesztésére. 2022-ben kb. 15 ezer munkahely jött létre a feldolgozóiparban. 1978 óta a világ vezető kakaóbab termelője, az utóbbi években stabilan a világtermelés közel egyharmadát adja, az ország exportbevételének kb. 40%-át biztosítja, a 2022/2023-as évben a termelés 1,4 millió tonna volt, a hazai feldolgozás az utóbbi években dinamikusan növekszik, 2023-ban elérte az 50%-ot, 2024-re terv szerint eléri a 60%-ot. 2016 óta világelső a nyers kesudió termelésében, a 2022-ben rekordmennyiséget, 1,1 millió tonnát termelt, 2024-re tervezik elérni a 27%-os hazai feldolgozási arányt. 2022-ben 1,2 millió tonnával a világ 4. és Afrika 1. nyers gumitermelője; a termelés és a hazai feldolgozás gyors ütemben növekszik.
Az ország egy hároméves fejlesztési projekttel 2023-ra elérte, hogy a csirkehús és tojás termelése a hazai fogyasztás 120%-át teszi ki. A szarvasmarha-, juh-, kecske- és a haltermelésben ugyanakkor még a fogyasztás elenyésző részét állítják elő.
A PND-III infrastruktúra fejlesztési projektjei közül prioritást élvez az Abidjani kikötő bővítése és a Yamoussoukro-Bouské autópálya fejlesztése.
Elefántcsontpart létrehozza űrügynökségét, és várhatóan 2024 augusztusában bocsájtja fel az első nanoműholdat.
Külkereskedelem
2021-ben Elefántcsontpart külkereskedelmi termékforgalma 26,4 milliárd dollár, ebből az export 12,4 milliárd dollár és az import 14,0 milliárd dollár, vagyis 1,6 milliárd dollár deficitet mutatott. 2020-ban a külkereskedelmi szolgáltatásforgalom 2,0 milliárd dollár volt, ebből az export 0,6 milliárd dollár és az import 1,4 milliárd dollár, vagyis 0,8 milliárd dollár hiányt mutatott.
Elefántcsontpart fő exporttermékei 2019-2021 között: kakaóbab (28%, 29%, 31%), kakaótermékek (15%, 20%, 20%), gumi (8%, 9%, 14%), arany (8%, 11%, 12%), diófélék (6%, 7%, 9%), finomított kőolaj (7%, 5%, 2%), nyers kőolaj (7%, 3%, 4%). A kakaóbab fő vevői 2019-2021 között Hollandia (23%, 19%, 19%), USA (12%, 13%, 19%), Belgium (10%, 13%, 5%). A gumi fő vevői Malajzi (27%, 26%, 21%) és Kína (23%, 18%, 17%).
Fő importtermékei 2019-2021 között: nyers kőolaj (13%, 12%, 10%), rizs (6%, 5%, 6%) és különféle feldolgozott termékek. A nyers kőolaj fő beszállítói 2019-2021 között Nigéria (92%, 94%, 88%) és Kolumbia (9%, 4%, 8%).
Fő kereskedelmi partnerei 2021-ben (zárójelben az export és import értékében képviselt arányuk): Kína (5%-22%), Franciaország (7%-12%), Hollandia (10%-3%), USA (10%-2%), Nigéria (1%-10%), Svájc (7%-0%), Vietnám (8%-2%), India (3%-5%), Törökország (3%-3%). Franciaország gazdasági és kereskedelmi szerepe tradicionálisan erős.
Külkereskedelem Magyarországgal
Elefántcsontpart Magyarországnak 2021-ben 79. és 2022-ben 76. kereskedelmi partnere volt. Az elmúlt négy évben külkereskedelmünkben folyamatosan az exportunk aránya jelentősen csökkent, míg az importunk aránya és összege egyaránt jelentősen nőtt.
A külkereskedelmi termékforgalom 2020-ra 76%-kal, 2021-re 41%-kal, majd 2022-re 47%-kal nőtt, az export 42%-os növekedése, 9%-os csökkenése, majd 3%-os növekedése mellett, az import 133%-os, 93%-os, majd 69%-os növekedése mellett. A 2019. év 19,0 millió dollár termékforgalma így 2020-ban 33,4 millió, 2021-ben 47,1 millió, majd 2022-ben 69,2 millió dollárra nőtt, a 2023. január-június időszakban pedig 27,4 millió dollár volt.
Az elmúlt négy és fél évben Magyarország öt fő exportterméke a közúti jármű (2019-ben 40%, 2020-ban 6%, 2021-ben 19%, 2022-ben 24% és 2023. január-június időszakban 2%), a különféle feldolgozott termék m.f.n.t. (1%, 21%, 27%, 42% és 20%), a villamos gép, készülék és műszer (16%, 45%, 21%, 0% és 1%), az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés (7%, 7%, 6%, 12% és 9%), a textilrost és hulladékai (7%, 4%, 10%, 9% és 17%). Jelentős még a további három exporttermék: hús és húskészítmény (6%, 1%, 3%, 4% és 6%), a szerves vegyi termék (8%, 4%, 3%, 0% és 2%), illóolaj és rezinoid, illatanyag, testápolási-, fényesítő- és tisztítószer (2%, 4%, 4%, 4% és 3%). Az elmúlt négy és fél évben Magyarország két fő importterméke a nyers-, szintetikus és regenerált gumi (2019-ben 92%, 2020-ban 96%, 2021-ben 99%, 2022-ben 99% és 2023. január-június időszakban 99%) és a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék (7%, 4%, 1%, 1% és 1%).
(Forrás: www.ksh.hu)
Magyarország Elefántcsontparttal való szolgáltatásforgalma nagyságrenddel elmarad a termékforgalmi értéktől. A szolgáltatásforgalom az elmúlt négy év fél évben évi 268 és 676 ezer dollár között mozgott, 2019-ben 355, 2020-ban 375, 2021-ben 676, 2022-ben 268 és 2023. január-június időszakban 75 ezer dollár volt. Az elmúlt négy és fél évben az export dominált, 2019-ben 36%, 2020-ban 88%, 2021-ben 72%, 2022-ben 86%, 2023 január-június időszakban 100%.
(Forrás: ksh.hu)
Exportpiaci lehetőségek magyar cégek számára
Mezőgazdaság és élelmiszeripar: az agrárfeldolgozás fejlesztése kormányzati prioritás. A kakaó, kesudió, nyers gumi és baromfi hazai feldolgozási aránya gyors ütemben növekedett, és számos agrártermék területén komoly fejlesztések várhatóak.
Digitalizáció: az ITK szektoron belül a mobilfizetés, okostelefonok és bankolás az utóbbi években kiugróan gyorsan fejlődik. A mobilfizetésben Elefántcsontpart az UEMOA legnagyobb piaca, 2020-ban a penetráció 40%.
Építőipar: Az ingatlan szektor 2012 és 2019 között kb. 30%-kal nőtt. A dinamikus növekedést ugyan a koronavírus járvány átmenetileg megállította, ugyanakkor továbbra is 400-600 ezer új lakásra van igény, és a kormány prioritásként kezeli az otthonteremtést. Elefántcsontpart Nyugat-Afrikában logisztikai és pénzügyi szempontból stratégiai pont. A kormány 2020-ban bejelentette 1 trillió CFA, vagyis kb. 1,8 milliárd dollár kerettel három új ipari zóna építését megkezdését Abidjan, San Pedro és Ferkessédougou körzetében.
Hasznos weboldalak:
- Elefántcsontparti Elnöki Hivatal (Présidence de la République Côte d'Ivoire): www.presidence.ci
- Elefántcsontparti Befektetési Központ (Centre de Promotion des Investissement en Côte d’Ivoire, röviden CEPICI): www.guce.gouv.ci
- Elefántcsontparti Export Szövetség (L’Association pour la Promotion des Exportations de Côte d’Ivoire, röviden APEX-CI): www.apex-ci.net
- Elefántcsontparti kormányzati portál: www.gouv.ci
Utolsó frissítés: 2023. október 31.
