Földrajzi és gazdasági adottságok
A Guineai Köztársaság északnyugaton Bissau-Guineával, északon Szenegállal, északkeleten Malival, keleten Elefántcsontparttal, délnyugaton Sierra Leonéval, délen Libériával és délnyugaton 320 km-es partszakasszal az Atlanti-óceánnal határos. A Niger, a Gambia és a Szenegál folyók forrásai mind a Guineai Felföldön találhatók.
Guinea négy földrajzi régióra tagolódik: a főként susu etnikai csoport által lakott Tengeri Guinea, más néven Alsó-Guinea vagy Basse-Coté alföld; a fula nép lakta, hűvösebb, az ország közepén észak-déli irányban elterülő hegyvidéki Fouta Djallon; a malinké-k által lakott, északkeleti Száhel-Felső-Guinea; és a vegyes etnikumú, délkeleti erdős dzsungel régiók.
Guinea öt ökorégiója a guineai hegyvidéki erdők, a nyugat-guineai síkvidéki erdők, a guineai erdő-szavanna mozaik, a nyugat-szudáni szavanna és a guineai mangrove.
Guinea legmagasabb pontja az 1752 méteres Nimba-hegy, amely az UNESCO szigorú természetvédelmi területe.
A világ egyik legszegényebb országa. Természeti erőforrásokban gazdag, különösen ásványkincsekben (bauxit, arany, vas, gyémánt) és vízenergiában. A világon a legnagyobb bauxitkészlettel rendelkezik (40 milliárd tonna), Afrika bauxittermelésének 95%-át adja. 2020-ban 70 millió tonna bauxit termelésével a világon a 3. legnagyobb termelő és exportőr volt. Gazdaságát elsősorban a bányászat, másodsorban az infrastruktúrafejlesztés és a mezőgazdaság húzza. 2016-2017-ben a bányaipar évi 50%-kal - a GDP évi 10%-kával - ugrott meg. A bányászatba áramló FDI igen nagy, 2018-ra az ország FDI állománya elérte a GDP 41%-át. A koronavírus járvány idején az államháztartás stabil maradt, az adósságkockázat közepes. A kormány prioritása a bányászat, infrastruktúra és energiatermelés további fejlesztése. A kormány az elmúlt években intézkedéseket hozott az üzleti környezet javítása érdekében. A gazdasági fejlődést a rossz infrastruktúra, a politikai instabilitás, az energiaellátási problémák, a képzett munkaerő hiánya és a korrupció hátráltatja.
A mezőgazdaság adja a GDP 24%-át, a foglalkoztatás 66%-át. Az ipar adja a GDP 25%-át, a foglalkoztatás 7%-át. A szolgáltatási szektor adja a GDP 27%-át, a foglalkoztatás 54%-át.
Makrogazdasági áttekintés
2024 januárjában Guinea becsült népessége 14,5 millió fő, területe 245,9 ezer km2 (ebből szárazföld 245,7 ezer km2), népsűrűsége 59 fő/km2. 2023-ban termékenységi arányszáma 4,1, a városi lakosság aránya 40%, a medián életkor 18 év. (Worldometers.info) 2023-ban HDI rangsora 182 a 191-ből. (hdr.udnp.org) 2023-ban a GDP 23,2 milliárd dollár; az egy főre jutó GDP 1,5 ezer dollár, az egy főre jutó GDP PPP 3,2 ezer dollár (imf.org). 2023-ban a Transparency International korrupció érzékelési index rangsora 141 a 180-ból. 2023-ban és 2024-ben a Magyar EXIM országkockázati besorolása 2023-ban 7-es kategória (nem finanszírozható).
A GDP növekedés 2018-2021 között fokozatosan csökkent (2018-6,4%, 2019-5,6%, 2021-4,9%, 2021-3,9%), 2022-ben 4,8%-ra, 2023-ban 5,5%-ra nőtt, 2024-ben pedig 5,6% várható.
Az államadósság 2015-2019 között fokozatosan csökkent 44,4%-ról 38,6%-ra, 2020-ban 47,5%-ra ugrott, 2021-ben 40,3%-ra, 2022-ben 35,5%-ra csökkent, 2023-ban 33,6%-ra emelkedett, 2024-ben pedig 31,5% várható.
A költségvetési hiány a 2015. évi 8,9% kiugrás után 2019-ig 0,5%-2,5% között mozgott (2016-1,5%, 2017-2,2%, 2018-1,5%, 2019-0,5%), 2020-ban 2,9-re nőtt, 2021-ben 2,3%-ra, 2022-ben 0,7%-ra csökkent, 2023-ban 2,3%-ra nőtt, 2024-ben pedig 2,4% várható.
Az infláció 2016-2019-ig fokozatosan emelkedett (2016-8,2%, 2017-8,9% 2018-9,8%), 2019-ben 9,5%-ra csökkent, majd 2020-ban 10,6%-ra, 2021-ben 12,6%-ra nőtt, 2022-ben 10,5%-ra, 2023-ban 8,3%-ra mérséklődött, 2024-ben 7,9% várható.
(Forrás: imf.org)
Külkereskedelem
2021-ben Guinea külkereskedelmi termékforgalma 14,8 milliárd dollár, ebből az export 9,5 milliárd dollár és az import 5,3 milliárd dollár, vagyis az egyenlege 4,2 milliárd dollár többletet mutatott. 2019-ben a külkereskedelmi szolgáltatásforgalom 0,9 milliárd dollár, ebből az export 0,1 milliárd dollár és az import 0,8 milliárd dollár, vagyis 0,8 milliárd dollár hiányt mutatott.
Guinea két fő exportterméke 2019-2021 között: arany (46%, 71%, 61%), bauxit (47%, 26%, 34%). Az export arany fő vevői India (8%, 10% 55%) és az Egyesült Arab Emirátusok (78%, 80%, 40%), a bauxité Kína (73%, 70%, 71%).
Fő importtermékei 2019-2021 között: rizs (4%, 5%, 6%), finomított kőolaj (3%, 2%, 3%) és különféle feldolgozott termékek.
Fő kereskedelmi partnerei (zárójelben az export és import értékében képviselt arányuk) 2021-ben: Kína (25%-40%), Egyesült Arab Emírségek (27%-5%), India (36%-11%).
(Forrás: oec.world)
Külkereskedelem Magyarországgal
Guinea Magyarországnak 2021-ben a 125. és 2022-ben a 123. kereskedelmi partnere volt. Az elmúlt négy és fél évben külkereskedelmünk közel 100%-át a Guineába irányuló exportunk adta (2019-ben 99,5%, 2020-ban 99,9%, 2021-ben 99,8%, 2022-ben 99,6%, 2023. január-június időszakban 98%).
A külkereskedelmi termékforgalom, így az exportunk is 2020-ra 120%-kal nőtt, 2021-re 37%-kal csökkent, 2022-re 2%-kal nőtt. A csekély importunk 2020-ra 43%-kal csökkent, 2021-re 10%-kal nőtt, majd 2022-re 108%-kal nőtt.
A 2019. év 2,5 millió dollár termékforgalma 2020-ban 5,5 millióra nőtt, 2021-ben 3,4 millióra csökkent, majd 2022-ben 3,5 millióra nőtt, a 2023. január-június időszakban 4,4 millió dollár volt.
(Forrás: ksh.hu)
Az elmúlt négy és fél évben Magyarország négy fő exportterméke a textilrost és hulladékai (2019-ben 41%, 2020-ban 14%, 2021-ben 35%, 2022-ben 38% és 2023. január-június időszakban 7% arányban), a hús és húskészítmény (9%, 15%, 19%, 21% és 8%), az egyéb élelmiszer (19%, 43%, 6%, 5% és 72%), a szerves vegyi termék (15%, 13%, 29%, 24% és 10%). Jelentős exporttermék még az illóolaj és rezinoid, illatanyag, testápolási-, fényesítő- és tisztítószer (13%, 9%, 1%, 4% és 0%).
Az elmúlt négy és fél évben Magyarország fő importterméke az állati és növényi eredetű nyersanyag (2019-ben 38%, 2020-ban 52%, 2021-ben 68%, 2022-ben 34% és 2023. január-június időszakban 6% arányban). 2019-2021 között fő importtermék volt még a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék (61%, 45%, 22%, 0% és 0%). 2022-ben és 2023. január-június időszakban pedig fő importtermékké vált még a villamos gép, készülék és műszer (0%, 0%, 0%, 64% és 94%).
(Forrás: ksh.hu)
Magyarország Guineával való szolgáltatásforgalma nagyságrenddel elmarad a termékforgalmi adatoktól. A szolgáltatásforgalom az elmúlt négy év fél évben évi 28 és 124 ezer dollár között mozgott, amely 2021. évi 50%-os arány kivételével minden évben 100%-ban Guineába irányuló export volt.
(Forrás: ksh.hu)
Utolsó frissítés: 2024. február 7.
Az üzleti környezet Guineában
Guineát ásványkincseinek gazdagsága potenciálisan a kontinens egyik legbefolyásosabb országává teheti, azonban a lakossága jelenleg Nyugat-Afrika legszegényebbjei közé tartozik. A szocializmussal való kísérletezés és a katonai junta uralma ugyancsak árnyat vet a fejlődési kilátásokra. A Libériából és Sierra Leonéból érkező több százezer menekült is megterheli Guinea gazdaságát, az instabilitás gyanakvást és etnikai feszültségeket kelt. Mamady Doumbouya alezredes 2021 szeptemberében puccsal megbuktatta Alpha Conde elnököt. A katonai junta Condét féktelen korrupcióval, az emberi jogok megsértésével és rossz gazdálkodással vádolta. Doumbouya alezredes felállította a Megbékélés és Fejlődés Nemzeti Bizottságát, amelynek elnöke ő maga, elrendelte a politikai foglyok szabadon bocsátását, a demokráciához történő visszatérés érdekében pedig 18 hónapos átmeneti időszakot határozott meg.
Az aktuális politikai és gazdasági nehézségek ellenére Guinea hosszú távú gazdasági kilátása ígéretes: a természeti erőforrások, az energetikai lehetőségek, illetve a termőföldek komoly potencált rejtenek. A szigorú költségvetés fenntartása érdekében Guinea a külföldről érkező befektetések ösztönzésére törekszik. Guinea továbbra is a világ egyik legszegényebb országa, amelynek bruttó hazai terméke (GDP) 15,8 milliárd USD, az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) pedig 2020-ban 1.020 USD volt. Az elmaradottság ugyanakkor hátráltatja a nemzetközi kereskedelemi lehetőségek kibontakozását. A Kereskedelmi Világszervezet szerint Guinea 2019-ben 3,8 milliárd USD értékben exportált árukat és 132 millió USD értékben szolgáltatásokat az Európai Unióba, Ghánába, Indiába, az Egyesült Arab Emírségekbe és az Egyesült Államokba, illetve 3,5 milliárd USD értékben importált árukat és közel 1 milliárd USD értékben szolgáltatásokat az Európai Unióból, Kínából, Indiából, az Egyesült Arab Emírségekből és az Egyesült Államokból. Guinea legjelentősebb kereskedelmi partnere 2019-ben Kína volt, az import értékének 39%-ával. Az Európai Unió együttesen a guineai import több mint 26%-át adja.
A jelentős ásványkincsekkel rendelkező országnak elvi lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be a nyersanyag-kitermelésben. Guinea a világ bauxit készletének 35%-át birtokolja, ennek megfelelően a bauxit a legjelentősebb bányászati ágazat. A bauxit teszi ki az export 51%-át. Guinea 2020-ban mintegy 82 millió tonna bauxitot exportált, és ezzel a világ legnagyobb bauxitexportőrévé vált. A bauxitkivitel 2019 és 2020 között 24%-kal nőtt. Guinea emellett több mint négymilliárd tonnára becsült, kiaknázatlan, kiváló minőségű vasérccel, jelentős arany- és gyémántkészlettel, jelentős mennyiségű urániummal, grafittal, mangánnal és nikkellel, valamint potenciális off-shore olajkészletekkel is rendelkezik. 2020-ban a bányászati ágazat adta az exportbevételek 97%-át, az arany és a bauxit a guineai export 88%-át tette ki. A bauxit nagy részét két cég exportálja: a kínai-francia-szingapúri Société Minière de Boké-Winning Africa (SMB-WAP, vagy SMB) konglomerátum a Rio Nunez folyón keresztül, illetve a Compagnie des Bauxites de Guinée (CBG) egy kijelölt kikötőn keresztül Kamsarban. A vaskivitel is feltételezhetően növekedni fog az elkövetkező években, mivel az ország keleti részén, a Sierra Leonéval és Libériával közös határ mentén új bányák épülnek. A két legjelentősebb helyszín a Simandou, amely a Rio Tinto és az SMB által üzemeltetett két koncesszióra oszlik, valamint a Mount Nimba, amelyet a High Power Exploration (HPX) üzemeltet.
A bőséges csapadékmennyiség, a napsütéses időjárás és a természetföldrajzi adottságok kedvező feltételeket teremtenek a vízenergia és a megújuló energia termeléshez. A közelmúltig a legjelentősebb energiaipari beruházás Guineában a 240 MW-os Kaleta gátprojekt volt, az első vízturbina 2015 májusában kezdte meg működését. A Kína által épített és finanszírozott 526 millió USD összértékű Kaleta több mint kétszeresére növelte Guinea villamosenergia-ellátását, elsőként pedig Conakryt látja el viszonylag megbízható árammal. A második nagy gát, a 450 MW-os Souapiti projekt szintén kínai támogatással épül, a tervek szerint 2022-ben készül el. Miután az építkezés 90%-ban befejeződött és a gát működőképessé vált, a China International Water and Electric Corporation 2021 júniusában ideiglenesen átadta a gátat a guineai kormánynak. Egy harmadik, Amaria nevű vízerőművet ugyanezen a folyón, 2019 januárjában kezdték építeni, ez várhatóan 2024-ben lesz üzemképes. A 300 MW-os, 1,2 milliárd USD értékű beruházás finanszírozását a TBEA kínai bányavállalat biztosítja. E hatalmas duzzasztógátak és erőművek mellett a kormány célja új távvezeték hálózat kiépítése, amely a gátakat köti össze a lakossági központokkal, illetve a szomszédos országokkal. Guinea perspektivikusan Nyugat-Afrika energiaszállítójává kíván válni, miközben az ország a napenergia és egyéb megújuló energiaforrásokkal történő önellátására is ügyel annak érdekében, hogy pótolja a száraz évszakban kieső vízenergia-termelést.
Guinea többször hangsúlyozta, hogy az ország jövője az agrárgazdaságban rejlik, nem pedig a nyersanyag kitermelésben. Guinea már most is exportál gyümölcsöt, zöldséget és pálmaolajat közvetlen szomszédainak, illetve az ország éghajlati szempontból is alkalmas a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre. Az ágazat évtizedek óta elhanyagolt, a 2014-2016-os ebolajárvány pedig tovább súlyosbította a helyzetet. Guinea továbbra is rizsimportőr, noha a rizs az elsődleges alapvető élelmiszer. 2019-ben a mezőgazdasági ágazat a guineai összfoglalkoztatás 61%-át tette ki.
Guinea makrogazdasági és pénzügyi helyzete gyenge, azonban a 2014-2016-os ebolajárvány és a koronavírus-világjárvány kezdete közötti időszakban javult. Az ebola megbénította Guinea gazdaságát 2014-2016-ban, így a kormánynak kevesebb pénzügyi forrás állt rendelkezésére a gazdaság fejlesztésére. A természeti erőforrásokból származó bevételek csökkenése megterhelte az amúgy is szűkös költségvetést. A GDP növekedése 2016-ban elérte a 10%-ot, 2017-ben a 6,7%-ot, 2018-ban 9,9% lett, de 2019-ben 5,6%-ra csúszott vissza. Az infláció 2019-ben 9,5% volt. 2020-ban a koronavírus-világjárvány negatívan hatott a háztartások életszínvonalára, a válság különösen az informális szektorban dolgozókat érintette. 2018-ban a kormány túlzott mértékű hitelt vett fel a központi banktól (BCRG), ami veszélyeztette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjának első felülvizsgálatát. 2020 decemberében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa végül befejezte Guinea gazdasági teljesítményének ötödik és hatodik felülvizsgálatát. E felülvizsgálatok lezárása további 49,5 millió USD-t folyósítását tették lehetővé, így a program keretében összesen mintegy 166,6 millió USD érkezett az országba.
A kormányra nagy nyomás nehezedik annak érdekében, hogy a bányászati ágazatból származó egyre növekvő bevételekkel összhangban kézzelfogható fejlődési eredményeket mutasson fel. A hitelek iránti kereslet – különösen a kis- és középvállalkozások esetében – meghaladja a rendelkezésre álló kínálatot. A kormány a nemzetközi befektetésektől várja a növekedést a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében.
Guinea 2015-ben frissítette befektetési kódexét, megújította a nemzetközi befektetők vonzására irányuló erőfeszítéseit. Guinea 1998-ban elfogadta a Build-Operate-Transfer (BOT) törvényt, azonban nem hajtották végre teljes mértékben, mivel a kormány nem fogadta el a végrehajtásához szükséges rendeletet. A korábbi BOT-törvény helyébe 2017 októberében egy köz-magán társulásokról (PPP) szóló törvény lépett, amely világosabb, naprakészebb és biztonságosabb jogi, szabályozási és intézményi keretet biztosít a PPP-projektek számára, többek között partnerségi megállapodások, BOT-rendszerek, koncessziók, közcélú lízing és delegált közszolgáltatás révén. A PPP közbeszerzési pályázati eljárásokat is pontosították, és aktualizálták. A PPP-törvény célja az infrastruktúrafejlesztés fokozása. A törvény értelmében a bányászati szerződésektől eltekintve a Parlamentnek már nem kell jóváhagynia a guineai kormány magáncégekkel kötött szerződéseit, ahogyan az a BOT-rendszerben volt szükséges. Az új törvény megvalósíthatósági tanulmányok készítésére és a közszükségletek pontos meghatározására vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaz. A guineai beruházásösztönző ügynökség az átláthatóság növelése és a beruházási eljárások egyszerűsítése érdekében honlapot hozott létre (link: www.invest.gov.gn). Ennek ellenére, a vállalkozások gyakran hónapokat, sőt, éveket várnak arra, hogy megkapják a végső jóváhagyást egyik vagy másik minisztériumtól, illetve magától az elnöktől egy-egy ágazattal összefüggő fejlesztés kapcsán. Guinea képességét a befektetőbarátabb törvények érvényesítésére a gyenge és megbízhatatlan jogrendszer is veszélyezteti. Különösen a nagyméretű vállalkozásoknak, illetve nyersanyag-kitermelő ipari cégeknek az elnöktől kell végleges engedélyt kapni ahhoz, hogy megkezdhessék működésüket. Az említett tények tehát kívánatossá, sőt általában nélkülözhetetlenné teszik a magas rangú tisztviselőkkel kialakított személyes kapcsolatokat.
A kormányzati bürokrácia és a kiterjedt korrupció súlyosan hátráltatja a guineai gazdasági fejlődést. A Világbank 2020-as Ease of Doing Business indexében Guinea a világ 190 országa közül a 156. helyen áll, ami megegyezik a 2019-es pontszámmal, azonban négy hellyel rosszabb a 2018-as helyezéshez képest. A Transparency International 2020-as Korrupcióérzékelési indexe szerint Guinea nyolc helyet rontott és a 137. helyre csúszott vissza a 180 felsorolt ország közül. Guinea emellett hiányos infrastruktúrával, korrupt bürokráciával, és kevés szakemberrel rendelkezik, emellett politikai bizonytalansággal is küzd.
Guineában nem áll rendelkezésre a fejlett kereskedelmi tevékenységek támogatásához szükséges infrastruktúra, azonban a feltételek javulnak. A Kaleta-gát 2015 nyarán történt befejezése óta a főváros, Conakry egész területén jelentősen javult az áramszolgáltatáshoz való hozzáférés, de az áramkimaradások még mindig gyakoriak, különösen a száraz évszakban (február-május). A fővárosban a vezetékes vízhez való hozzáférés időszakos, a fogyasztása pedig tisztítás előtt nem biztonságos. Az ország belső területein az áramhoz és a vízhez történő hozzáférés nem tekinthető megoldottnak. A közlekedési infrastruktúra – beleértve az utakat, a vasutakat és a kikötőrendszert – országszerte egyenlőtlenül fejlett, a guineai kormány az elkövetkező években kiemelt prioritásként kezeli az infrastruktúra fejlesztését is. A távközlés működési költsége továbbra is magas, a szolgáltatás lassú és a berendezések hiánya miatt sok az áramszünet. A 4G és az üvegszálas hálózatok folyamatban lévő telepítése javítja az internet kapcsolatot, bár annak minősége elmarad a nemzetközi színvonaltól.
Guineát soha nem sújtotta polgárháború, azonban az utcai tüntetések és a polgári zavargások sok esetben közbiztonsági problémákhoz, elszigetelt fosztogatásokhoz és erőszakhoz vezettek, különösen Conakryban. A helyi bűnözőkről köztudott, hogy kihasználják a tüntetésekhez kapcsolódó közlekedési torlódásokat, a járművezetőket, az utasokat és a gyalogosokat pedig kirabolják. Az egyenruhás biztonsági erők is megzsarolhatják a járművezetőket és az utasokat az ilyen jellegű incidensek során.
A 2020. márciusi parlamenti választásokat és az alkotmányos népszavazást, valamint a 2020. októberi elnökválasztást övező erőszakos cselekmények is negatívan befolyásolták Guinea növekedési kilátásait. A nemzetközi és hazai megfigyelők aggodalmukat fejezték ki a 2020-as választási időszak alatt elterjedt erőszakkal kapcsolatban. A vitatott 2020. októberi elnökválasztás után számos ellenzéki képviselőt és újságírót politikai indíttatású vádakkal őrizetbe vettek. Gyakoriak voltak a gazdasági jellegű tüntetések is, amikor a guineaiak a vélt és egyenlőtlen fejlődés és a bérnövekedések elmaradása miatt emeltek szót. 2018 júliusában a kormány által elrendelt 25%-os benzináremelés széles körű tüntetésekhez vezetett Conakryban. 2020-ban Kankan városában tört ki heves tiltakozás a villamosenergia-ellátás akadozása és a közúti infrastruktúra hiánya miatt.
2010 óta az új bányaprojektek, a kikötő bővítése, a szállodaépítés és más infrastrukturális projektek jelentős tőkét vonzottak, és több ágazatban fellendítették az áruk és szolgáltatások iránti keresletet. A guineai vasérclelőhelyekben rejlő óriási lehetőségek ellenére a jogi kérdések lelassították az előrehaladást és meghosszabbították a fejlesztés ütemtervét. Guinea 2014-ben gazdasági fellendülésre készült, de miután 2014 márciusában azonosították az országban az ebolát, a gazdaság megtorpant. A gazdaság 2016-ban állt újra növekedési pályára, amelyet nagyrészt a bővülő bauxitexport táplált.
Guinea természeti erőforrásokban, különösen ásványi anyagokban gazdag; 10-40 milliárd tonnára becsült bauxit készlettel rendelkezik, ami a világ készleteinek mintegy 35%-át teszi ki. Guinea továbbá több mint 4 milliárd tonnára becsült, kiváló minőségű vasérccel, jelentős arany- és gyémántkészletekkel, valamint meghatározatlan mennyiségű urán, grafit, mangán, nikkel illetve potenciális olajkészletekkel rendelkezik. A felsorolt erőforrások kitermelése az infrastruktúra hiánya és az érc kikötőkbe történő szállításának magas költségei miatt még nem kezdődtek meg. Mindez lehetőséget jelenthet az olyan vállalkozások számára, amelyek az ország infrastruktúrájának fejlesztésében – a vasútvonalak, kikötők és utak építésében – érdekeltek. Guinea kedvező éghajlati és földrajzi adottságának köszönhetően a mezőgazdasági és halászati ágazatban is jelentős fejlesztési potenciál rejlik. A vízenergia-projektekben is komoly befektetési potenciál mutatkozik, mivel a bőséges csapadékmennyiség és a sok folyó elegendő villamos-energiát termelhet nem csupán Guinea, hanem a környező szomszédos országok energiaellátásához is. A kormány érdeklődésére tarthat számot a kis- és közepes méretű napenergia-projektek fejlesztése is.
A guineai fogyasztók általában az Egyesült Államokból és Európából származó árukat és szolgáltatásokat részesítik előnyben, azonban a Közel-Keletről és Ázsiából származó olcsó importtal nehéz versenyezni. Az ország egy főre jutó GNI-je a Világbank jelentése szerint 2019-ben 950 USD volt. Fontos a megfelelő árképzés; az alacsony költségű termékek általában sikeresebbek Guineában.
A kormány a gazdaság valamennyi ágazatában beruházások növelésére törekszik, azonban a gazdasági növekedés motorja az energetika, a mezőgazdaság és a bányászat. A kormány a mezőgazdaság, az építőipar, az oktatás, a pénzügyek és a kommunikáció területén is külföldi befektetők bevonására törekszik. A kormányzati tendereket a hivatalos közlönyben (Journal Officiel de la République), illetve nemzetközi újságokban teszik közzé. Guinea nemzetközi befektetésösztönző ügynöksége új honlapot indított (www.invest.gov.gn), amely egyablakos ügyintézési pontként szolgál a befektetők számára. Ezenkívül a magas rangú kormányzati tisztviselők is sokat utaznak külföldre annak érdekében, hogy a befektetési lehetőségeket népszerűsítsék. A beruházásokért és a köz- és magánszféra közötti partnerségekért felelős miniszter például 2021 májusában Dubajba utazott, hogy véglegesítse Guinea pavilonjának előkészületeit a 2021 októberétől 2022 márciusáig tartó Dubai Expo világkiállításon. 2019 áprilisában a bányászati miniszter részt vett egy dél-afrikai bányászati beruházási konferencián, ahol a guineai bányászati ágazatba történő befektetési lehetőségeket ismertette meg az érdeklődőkkel.
A guineai vállalkozásindítási eljárás elméletileg egyszerű. A guineai szabályozás szerint a folyamatot a Magánberuházásokat Támogató Ügynökség (APIP, link: www.apip.gov.gn), a központi cégbejegyzési hivatal központosítva kezeli. A nagyobb beruházásokat azonban az utóbbi időben közvetlenül az Elnöki Hivatal kezdeményezte. A Világbank Ease of Doing Business indexe szerint a piacra lépés Guineában lassú, bonyolult és gyakran nehézkes.
A guineai piacon azok a vállalkozások tudnak sikeresen megjelenni, akik szoros kapcsolatot építenek ki a potenciális helyi partnerekkel. Erősen ajánlott, hogy a potenciális érdeklődő befektetők látogassanak el Guineába, és tegyenek lépéseket e kapcsolatok kialakítása érdekében. Az országon belüli és a külvilággal való gyenge kommunikáció, valamint a kulturális gyakorlat miatt a legtöbb üzleti ügyletet személyesen bonyolítják le Guineában.
Utolsó frissítés: 2022. május 5.
