Libéria - Külgazdasági információk

Földrajzi adottságok

A Libériai Köztársaság Nyugat-Afrika dél-nyugati, Atlanti-óceáni partján fekszik; területe 111,4 ezer km2, népessége 5,2 millió fő. Nyugaton 580 km-es óceánparti mangrove-mocsaras területek, észak-keletre haladva főként esőerdővel borított síkságok és dombok, majd alacsony hegyek jellemzik. Folyói az Atlanti-óceánba ömlenek, a legnagyobb a St. Paul, ezt követi a St. John és a Cestos. Határfolyója észak-nyugaton a Mano, délkeleten a Cavalla, ez utóbbi a leghosszabb (515 km). Legmagasabb pontja a Wuteve-hegy (1440 méter). Éghajlata trópusi.

Fővárosa, Monrovia jelentős kikötőváros,  egy óceánparti félszigeten található, lakossága 1,6 millió fő, a népesség éves növekedése 2018 óta évente 3,4-3,5% közötti.

A világ egyik legszegényebb országa. Az 1989-1997 és az 1999-2003 közötti polgárháborúk utáni stabilizációt követően újra fejlődésnek indult. Gazdaságát a bányászat (arany, vasérc, gyémánt) húzza. 2005-2013-ig évente 5-10% közötti GDP növekedést ért el, amelyet az exportált nyersanyagok kedvező világpici ára segített. 2014-2015 között ebola járvány sújtotta 4,8 ezer halottal, 10,6 ezer fertőzöttel, gazdasági stagnálással, több jelentős vállalat kivonulásával. A gazdasági fejlődést a rossz infrastruktúra hátráltatja. Az ország adósságterhe súlyos.

A mezőgazdaság a GDP 34%-át, a foglalkoztatás 70%-át adja. Területének fele alkalmas művelésre, de csak kis részét művelik. Fő termékek: kaucsuk, kávé, kakaó, rizs, kasszáva, pálmaolaj, cukornád, banán, juh, kecske, fa, halászat. Az ipar a GDP 14%-át, a foglalkoztatás 8%-át, míg a szolgáltatási szektor a GDP 52%-át, a foglalkoztatás 22%-át adja.

Makrogazdasági áttekintés

2022 márciusában becsült népessége 5,3 millió fő, területe 111,4 ezer km2 (ebből szárazföld 96,3 ezer km2), népsűrűsége 53 fő/km2. 2020-ban termékenységi arányszáma 4,4, városi lakosság aránya 53%, medián életkor 19 év. 2020-ban HDI rangsora 175 a 189-ből, a szegénységi ráta 51%. 2021-ben a (becsült) GDP 3,4 milliárd dollár; egy főre jutó GDP 703 dollár. 2020-ban az egy főre jutó GDP 1468 dollár (PPP). 2020-ban a Világbank Ease of Doing Business rangsora 175 a 190-ből. 2021-ben a Transparency International korrupció érzékelési index rangsora 136 a 180-ból.

Az ebola járvány utáni stabilizációt követően 2017-ben 2,5%, 2018-ban pedig 1,2% GDP növekedést ért el, ami a befektetői érdeklődés újjáéledésének köszönhető. 2017-ben egy új aranybánya és több vasércbánya nyílt meg, illetve befejezték a Mount Coffee vízierőmű felújítását. 2019-ben azonban 2,5%-os visszaesés következett, amit a megugró – 27%-os – infláció miatti belső kereslet zuhanása okozott, és a következő évben a koronavírus járvány miatti válság fokozott. 2020-ban a GDP 3,0%-kal esett vissza, de 2021-ben 3,6% a (becsült) növekedés, 2022-re pedig 5% körüli bővülés várható. A GDP arányos államadósság 2017-2020 között fokozatosan 29%-ról 62%-ra nőtt, 2021-ben 56,6%-ra mérséklődött, 2022-ben pedig 54,8% várható. A költségvetési hiány 2018-ban 5,1%-ra ugrott, amelyet 2019-2021 között sikerült mérsékelni (4,6%, 2,6%, 1,8%), 2022-ben pedig 1,7% várható. A 2010-2016 közötti 6-9% közötti éves infláció 2017-2019 között megugrott (12,4%, 23,6%, 27,0%), majd 2020-2021 között mérséklődött (17,0%, 5,9%), 2022-ben azonban újra 10% körül várható.

A mezőgazdaságban a kormányzati prioritások - amelyek egyben befektetési lehetőségeket is jelentenek a külföldi vállalatoknak - a következők:

1. A rizs a fő élelmiszernövény. Az éves rizsfogyasztás több mint fél millió tonna, amelynek csak 20%-át termelik meg, a többit importálják. Az ország művelhető területének csupán 2%-át használják rizstermelésre, pedig van még bőven alkalmas terület. Prioritás az öntözésbe és a gépesítésbe való befektetés.
2. A kasszáva a második legfőbb élelmiszernövény. Az éves termelés több mint félmillió tonna, amelynek 95%-át belföldön emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra használják, a maradékot exportálják. Prioritás a kasszáva feldolgozás fejlesztése (édesítőszer, takarmány, keményítő, tészta, liszt, szerves sav és sörgyártás).
3. A zöldségek és gyümölcsök közül a banán, citrusfélék, ananász, kukorica, uborka, káposzta, okra és paprika a leginkább jelentős. Prioritás a szezonon kívüli elérhetőség, az eltarthatóság javítása (tároló, hűtő és feldolgozó üzemek).
4. Dísznövényeket kis mennyiségben termesztenek, ugyanakkor a természeti környezet alkalmas nagy mennyiségű, exportra termesztésre. Ezek közül a rózsa és az orchidea termesztése a legkecsegtetőbb.
5. A gumifát és az olajpálmát külföldi nagygazdálkodók és hazai kisgazdálkodók egyaránt termesztik, a kávét és kakaót csak kisgazdálkodók. A gumi az elsődleges agrárexport termék, 2019-ben 66 ezer tonnát exportált. A kakaó és kávéültetvények rehabilitációja egyaránt aktuális, ami jelentős profitot ígér.
6. Az állattenyésztésben a baromfi a legfőbb, ugyanakkor a hús többsége import.
7. A part menti kézműves halászat fontos, a GDP 3,5%-át adja.
8. Az erdészet a GDP 10%-át adja. Az ország területének 43%-a erdő, Nyugat-Afrika esőerdőjének 68%-a Libériában található. A fakitermelés és export dinamikusan növekszik.

Külkereskedelem

2019-ben Libéria fő exporttermékei a teljes 2019-es év exportbevételének százalékos bontásában: arany (10%, de megelőző évben 28%), hajók (60%), vasérc (15%), gumi (8%), nyersolaj (2%, de előző évben 15%). Az utóbbi időben jelentősen növekszik a pálmaolaj, kakaó és hal kivitel. Libéria fő importtermékéi a teljes 2019-es év exportbevételének százalékos bontásában: hajók (69%) és finomított olaj (14%). 2019-ben a fő kereskedelmi partnerei (zárójelben az export és import értékében képviselt arányuk): Kína (5% / 41%), Japán (8% / 21%), Dél-Korea (1% / 18%), Guyana (32% / 1%), Lengyelország (10% / 1%), Svájc (8% / 1%). A megelőző években fontos exportországa volt még Németország és India.

Külkereskedelem Magyarországgal

Libéria 2021-ben Magyarország 142. kereskedelmi partnere volt. A külkereskedelmünk az elmúlt három évben 99% fölötti arányban Libériába irányuló export, vagyis az import aránya 1% alatti. A külkereskedelmi termékforgalom 2020-ra 26%-kal, 2021-re 73%-kal nőtt, az export azonos arányú növekedése és import 14%-os, majd 52%-os csökkenése mellett. A 2019. év 0,9 millió dollár termékforgalma így 2020-ban 1,1 millió, majd 2021-ben 1,9 millió dollárra nőtt.

Az elmúlt három évben Magyarország két fő exportterméke stabilan a hús és húskészítmény (2019-ben 81%, 2020-ban 60%, 2021-ben 80% arányban) és a szerves vegyi termék volt (17%, 31%, 13%). Az elmúlt három évben Magyarország importterméke híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék (100%-ban).

Utolsó frissítés: 2022. március 11.