Földrajzi és gazdasági adottságok
A Gambiai Köztársaság a kontinentális Afrika legkisebb területű (11,3 ezer km2) országa, a Gambia folyó partvidékén terül el. Nyugaton 80 km-es partszakasszal az Atlanti-óceán határolja, a többi három égtáj felől pedig Szenegál veszi körbe. Az ország három szárazföldi ökorégiót tartalmaz: guineai erdő-szavanna mozaik, nyugat-szudáni szavanna és guineai mangrove. Éghajlata trópusi szavanna.
A világ egyik legszegényebb országa, természeti erőforrásokban szegény, gazdasága az óceánparti turizmusra, a fejletlen mezőgazdaságára és a külföldi munkavállalók hazautalásaira támaszkodik. A mezőgazdaság a GDP 20%-át, a foglalkoztatás 30%-át (másodállásként még további 40%-át) adja; domináns a földimogyorótermesztés és a halászat. Az ipar adja a GDP 15%-át, a foglalkoztatás 16%-át; domináns a földimogyoró- és halfeldolgozás, pékségek, sörgyár, bőrgyár; jelentős továbbá szappan, üdítő és ruha gyártás. Általánosan jellemző a kisvállalkozói kézművesipar. Még kiaknázatlan bauxit, foszfát és olaj lelőhelyekkel rendelkezik. A szolgáltatási szektor adja a GDP 66%-át, a foglalkoztatás 54%-át; erősen a banjuli kikötőhöz és az óceánparti turizmushoz kapcsolódik.
Makrogazdasági áttekintés
2023 októberében becsült népessége 2,8 millió fő, területe 11,3 ezer km2 (ebből szárazföld 10,1 ezer km2), Afrika legkisebb területű országa, népsűrűsége 274 fő/km2. 2022-ben termékenységi arányszáma 4,5, a városi lakosság aránya 61%, a medián életkor 17 év. (Worldometers.info) HDI ragsora 174 a 191-ből. (hdr.undp.org) 2022-ben a GDP 2.2 milliárd dollár; 2022-ben az egy főre jutó GDP 0,8 ezer dollár, az egy főre jutó GDP PPP 2,2 ezer dollár (Statista.com). 2022-ben a Transparency International korrupció érzékelési index rangsorában 110. a 180-ból. 2023-ban magyar EXIM országkockázati besorolása 7-es kategória (nem finanszírozható).
A GDP növekedés 2010-2017 között jelentősen ingadozott, 2018-ban 7,2%, 2019-ben 6,2% volt; 2020-ban 0,6%-ra zuhant, 2021-ben 5,3%-ra, 2022-ben 4,9%-ra nőtt, 2023-ban pedig 5,6% várható.
A GDP arányos államadósság 2017-ben 87%-ra ugrott, amit pénzügyi stabilizációval és gazdaság dinamizálásával a következő két évben sikerült csökkenteni (83,6%, majd 83,0%), 2020-ban 85,9%-ra nőtt, 2021-ben 83,1%-ra, majd 2022-ben 82,8%-ra mérséklődött, 2023-ban pedig 72,3% várható.
A korábban 4%-6% közötti GDP arányos költségvetési hiányt 2019-ben 2,6%-ra, 2020-ban 2,2%-ra sikerült mérsékelni, 2021-ben 4,6%-ra nőtt, 2022-ben pedig 4,8% volt, 2023-ban pedig 2,7% várható.
Az éves infláció a koronavírus járvány kezdetétől fokozatosan növekedett, 2020-ban 5,9%, 2021-ben 7,4%, 2022-ben 11,5% volt, 2023-ban pedig 17,0% várható.
(Forrás: statista.com)
Gazdaságpolitika
A 2017-ben hivatalba lépő Barrow elnök az ország pénzügyi válságával szembesült, amit IMF ECF segítséggel kezelt. 2018-ban elindította a Nemzeti Fejlesztési Terv 2018-2021 (National Development Plan, NDP) kormányprogramot, amelynek fókuszában a kormányzati reformok és az adócsökkentés volt. A gazdaság növekedésnek indult, az üzleti környezet javult, a külföldi működőtőke és a segélyek beáramlása újra megindult. A kormány prioritásai a - fotovoltaikus megoldásokra is koncentráló – országos elektromos hálózatfejlesztési program, a banjuli kikötőfejlesztés, az egészségügyi és az oktatásfejlesztési program. Az ország gazdaságát hagyományosan a turizmus, a mezőgazdaság és némileg a kézművesipar húzza. 2019-ben a brit Thomas Cook cég csődje a turizmust, a szárazság pedig a mezőgazdaságot sújtotta. Az elmúlt években az IMF, az ENSZ, az EU és az USA részéről jelentős támogatásokat kapott. Az ország fejlődésében kihívást jelent a korrupció, a magántulajdon gyenge védelme és a jogállamiság gyengesége, az állami vállalatok, elsősorban a víz- és áramszolgáltató eladósodottsága, a pénzügyi rendszer fejletlensége. A koronavírus járvány, majd az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai és a Gambia folyó áradásai a gambiai élelmezésbiztonságot jelentősen érintették. A Nemzeti Fejlesztési Terv 2022-2025 kormányprogram egyeztetés alatt áll.
Külkereskedelem
2021-ben Gambia külkereskedelmi termékforgalma 2,0 milliárd dollár, ebből az export 0,15 milliárd dollár, az import pedig 1,86 milliárd dollár, vagyis egyenlege 1,7 milliárd dollár hiányt mutatott. 2020-ban a külkereskedelmi szolgáltatásforgalom 0,9 milliárd dollár, ebből az export 0,2 milliárd dollár és az import 0,7 milliárd dollár, vagyis 0,6 milliárd dollár hiányt mutatott.
Gambia öt fő exportterméke 2019-2021 között: arany (28%, 60%, 1%), diófélék (13%, 8%, 21%), faanyag (25%, 7%, 21%), halak (5%, 8%, 10%), finomított kőolaj (4%, 0%, 8%). Az arany fő vevői Uganda (98%, 99%, 0%) és Egyesült Arab Emírségek (0%, 0%, 92%), a dióféléké 99% arányban India, a faanyagé 99% arányban Kína.
Fő importtermékei 2019-2021 között: szőtt pamut (12%, 11%, 10%), finomított kőolaj (5%, 4%, 6%), rizs (4%, 5%, 4%), cukor (3%, 5%, 3%) és különféle feldolgozott termékek. A szőtt pamut fő beszállítói Kína (74%, 78%, 73%) és India (26%, 21%, 23%).
Fő kereskedelmi partnerei (zárójelben az export és import értékében képviselt arányuk) 2021-ben: Kína (31%-30%), India (27%-9%), Mali (8%-1%) és Szenegál (6%-10%) (Forrás: oec.world). 2017-ben szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kínával, azóta a kereskedelmük súlya jelentősen növekszik.
(Forrás: oec.world)
Külkereskedelem Magyarországgal
Gambia Magyarországnak 2021-ben 170. és 2022-ben 192. kereskedelmi partnere volt. A külkereskedelmünkben a Gambiába irányuló export aránya 2019-ben 100,0%, 2020-ban 88%, 2021-ben 100%, 2022-ben 98%, majd 2023. január-június időszakban 100%. A külkereskedelmi termékforgalom 2020-ra 18%-kal csökkent, 2021-re 4%-kal nőtt, majd 2022-re 79%-kal csökkent, az export 28%-os csökkenése, 18%-os növekedése, majd 79%-os csökkenése mellett.
A 2019. év 0,68 millió dollár termékforgalma így 2020-ban 0,56 millió dollárra csökkent, 2021-ben 0,58 millió dollárra nőtt, 2022-ben 0,12 millió dollárra csökkent, majd 2023. január-június időszakban 0,15 millió dollár volt.
Az elmúlt négy és fél évben Magyarország fő exportterméke a textilrost és hulladékai volt (2019-ben 58%, 2020-ban 36%, 2021-ben 27%, 2022-ben 81% és 2023. január-június időszakban 97% arányban). 2019-2021 között jelentős exporttermék volt még a szerves vegyi termék (2019-ben 35%, 2020-ban 48% és 2021-ben 62%). 2020-2021-ben említésre méltó exporttermék volt még az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés (2020-ban 5% és 2021-ben 4%).
Az elmúlt négy és fél év során 2019-ben, 2021-ben és 2023. január-június időszakban Magyarország nem importált Gambiából. 2020-ban Magyarország fő importterméke a közúti jármű volt (90% arányban), 2022-ben pedig a két fő importterméke a textilrost és hulladékai (52%) és a híradástechnikai készülék (48%) volt. (Forrás: www.ksh.hu)
Utolsó frissítés: 2023. október 31.
